Trump, néha vannak meglepetések

A november 8.-i amerikai elnökválasztások eredményeinek következtében az US elnök felelősségteljes és világi szempontból fontos feladatára, 2017 január 20.-ától kezdődően négy éven át Donald John Trump üzletember és politikus lett megválasztva. Talán ez az a választás mely sokban különbözik minden eddigi választástól. Trump az a személy akit saját pártja, a Republikánusok, csak részben támogatták a választásokon, miután a párt eminenciái megoszlottak Trump jelöltségét illetően.

Kép: Donald John Trump

Kezdjük a sajtóval és a médiával, melyek úgy látszott, hogy egységesen Trump ellen és az ellenfele javára agitáltak, fütyülvén a fair play és a sajtótól követelhető neutralitásra, . A hosszadalmas választási kampány több mint fél éve alatt, szinte naponta jelentek meg véleménykutatások eredményei, melyek csak abban különböztek, hogy Trump ellenfele hány százalékkal fogja megnyerni a választásokat, de egyöntetűen Mrs. Clinton-t jelölték mint a következő elnöknőt. Tekintettel a választások nem várt és opposit eredményére, jogosan merűl fel az a kérdés, vajjon a média nem-e követett el mindent saját jelöltjének Mrs. Clinton-nak megválaa elősegítésére és vajjon az említett "véleménykutatások" eredményei nem-e voltak fabrikálva, hogy Trump szavazóit meggyőzzék jelöltjük esélytelenségéről és ezáltal távoltartsák a szavazástól. . Volt ugyan egyvalaki, nem a sajtó embere, bizonyára valami küllönc, aki megjósolta Trump megválasztását, de ki figyel és ki ad hitelt egy ilyennek, aki még azt is megjósolta, hogy Trump több mint háromszáz elektorral fog rendelkezni.

Nem maradhat említés nélkűl izraeli szempontból az izraeli média viselkedése sem A média New Yorkba menesztette a médiánk nagyszámú notabilis képviselőjét, túlméretezve országunk nagyságához és lakosságunk számához. Sajtóképviselőink mondanivalóikból ítélve, ünnepelni utaztak, ünnepelni Mrs. Clinton megválasztását. Kitüntek Gil Tamary és Nadav Eyal ismert és tehetséges médiaemberek, akik Mrs. Clinton győzelmére spekuláltak. Mikor az eredmények a fordítottját mutatták annak, mint amire igen sokan számítottak, mint jó riportereknek azonnal meg kellett volna emészteniük a történteket és nem belemenni különböző spekulációba, mint példáúl Mrs. Clinton több szavazatot kapott, mint Trump. Ez jelentéktelen handabanda. Trump fölényesen megnyerte a választásokat. A másik önvígasztalási próbálkozás az volt, hogy Trumpra mindössze a lakosság 18%-a szavazott. Én még éltem olyan rendszerben ahol a lakosság 99.9%-a szavazott, azt is egy jelöltre. És mi lett volna a szavazók százaléka Mrs. Clintonra 18.1%? Jó és ismert riporterektől, többet várhat az olvasótábor és a TV nézők..

A győzelemittas demokraták előre ittak a medve bőrére és kibéreltek egy hatalmas befodagóképességű termet, mint a választási főhadiszállást, melyet díszesen előkészitettek, ahol minden volt ami szükséges Mrs. Clinton győzelmének bejelentésére. Ugyanakkor Trumpék szerényen egy kis befogadóképességű termet béreltek, mintegy jelezvén, hogy kár a pénzért, úgy sincs komoly esélyünk. És valójában, mintha minden úgy ment volna, mint ahogy a médiában tervezték és szerettek volna. A szavazatok elsőnek befutott eredményei megfeleltek Mrs. Clinton és támogatói reményeinek és biztosan vezettek a megválasztott elektorok számában. Aztán, néhány óra után, k.b. éjjel két óra tájban (New York idő szerint) megfordúlt a kocka és két Trump 245 és Mrs. Clinton 218 elektorral rendelkeztek. Noha a szükségszerű elektorszám 270, de azok akik értenek a dolgokhoz, nem vártak semmi többre és bejentették Trump győzelmét. De az ellenfelek oldalán is levonták a helyes következtetést, mégpedig maga Mrs. Clinton, aki otthagyta az ünneplésre kész választási főhadiszállását és hazament. Mikor ismét megjelent saját választóinak fóruma előtt, több mint két óra késéssel, azért jelent meg, hogy érthetően fájdalmasan, de meghajolva a választók akarátának, jelentse be választási kampányának sikertelenségét. Immár nyolc éven belűl másodjára, mikoron előszőr a demokrata párt nominációját vesztette el és Obama lett a Demokrata párt elnökjelöltje.

Azok akik magukat demokratáknak és liberálisoknak nevezik, nem mindegyik, de egy része, nem mutattak hajlandóságot a demokratikus választások eredményének elfogadásában és kijelentették, hogy Trump nem az ő elnökük. Hogy gyakorlatilag ezt hogyan fogják megvalósítani? Sehogy. A liberális elithez tartozó egyének, akik nagy demokratáknak szortírozzák sajátmagukat, ugyanakkor a vagyonosabb és kiválasztott réteghez tartoznak, szintén kijelentették, hogy Trump nem az elnökük és elhagyják szeretett hazájukat és Kanadába teszik át működési területüket. A kérdés csak az, hogy kiknek van ott rájuk szüksége? Gyakorlatilag senkinek, úgyhogy maradni fognak szeretett szülőhazájukban. Igen érdekes, hogy mikor nyolc évvel visszamenőleg megválasztották Barack Obamát az első fekete elnököt, akkor senki nem jelentette ki, hogy az említett nem az ő elnöke (pedig Amerikában nem hiányoznak rasszisták) és senki sem akart Kanadába költözni. De, ne csodálkozzunk. Azok akik manapság demokratáknak és ultraliberálisoknak tartják magukat, igen furcsa elveket tettek magukévá, mint példáúl Izrael ellenesség (szerintük az nem antiszemitizmus, de csak szerintük), hasonlóképpen a muszlim világterrorizmus "megértése" és támogatása. Hogy ilyen deviációk hogyan illenek be demokráciába, vagy liberalizmusba érthetetlenek, de az ilyenek mindent kimagyaráznak.

Mit mondjak azokról az állítólagos demokratákról, akiknek nemcsak a szája jár, de be is mutatták valódi énjüket, a palástólt aggresszívitást és nichilizmust, akik tüntetéseket rendeztek Amerika városaiban az ujjónan megválasztott elnök ellen. Tüntetéseket, melyek demokratikus jogai minden polgárnak, mindaddig míg megőrzik a kívánt törvényes kereteket. Abban az esetben mikor ezen tüntetések erőszakos cselekedetekkel párosúlnak, autóablakok betörésével, anyagi kár okozásával, személyek megtámadásával és aggresszióval egyébb formáival vannak kísérve, a tüntetők túllépték a megengedett határt és törvény előtt kell felelniük tetteikért. Vannak-e olyanok, akik ezeket a tüntetéseket úszítással és anyagiakkal inszcenálják?

Az elkövetkező négy esztendőben Donald John Trump az Egyesült Államok elnöke. Nemcsak, a világ legnagyobb hatalmának az elnöke, de a demokratikus világ vezére is. A világ nagyon beteg, de remélem, hogy sikerűlnie fog, ha nem is minden kórt meggyógyítani, de az emberiség javára, azok jó részén felülkerekednie. E nehéz munkához sikert kivánok Donald John Trump elnöknek.