Vajjon iszlamofób vagyok?

Szeretett és nagyraértékelt magyar batátnőm PM, cikkeim hű olvasója, bizonyára irományaim tartalma alapján, azt a kérdést tetted fel, hogy iszlamofób vagyok e? A vádakat válaszlevélben röviden utasítottam el, de úgy érzem, hogy bővebb magyarázkodásra van szükség. Ne érezzed magad egyedülinek, mert egy hitsorsosom, egy absztrakt festőnő (nem túl jó) szintén javíthatatlan iszlamofóbnak, sőt, közveszélyesnek nevezett, mivel a cikkemben elítéltem a gázai hamaszt, mert kiásott, majd gyorsan lebuldózerezett egy másfélezer éves keresztény templomot és szembeállítottam őket az izraeliekkel, akik mikor kiástak egy hasonló keresztény templomot, restaurálták azt.

Az iszlamofóbia, mint az antiszemitizmus egyenértékű megfelelője a rasszizmus (fajgyűlölet) egyik alfaja. Noha az arabok is szemiták, ugyanakkor az antiszemitizmus egyenlő értelmezése a zsidógyűlöletnek, mikor mindössze tizenöt millio zsidó van szerte a világon. Ugyanakkor, mintegy kétmilliárd muszlim, az emberiség egynegyede, tehát nehéz párhuzamot vonni. Nem is olyan régen a zsidóság negyven százalékát könnyedén kiirtották a magukat antiszemitáknak tituláló fasiszták, a muszlimokat senki sem írtja ki és senkisem szándékozik kiírtani, hacsak nem a muszlimok maguk, de nem csak ma, hanem a vallásuk alapítása óta, másfélévezreddel ezelőttől gyilkolgatják egymást. Szomorú példa erre a jelenben Szíriában folyó intermuszlim polgárháború, melynek szerény értékelés szerint "csak" félmillió muszlim áldozata van, nem is beleszámítva a vallási fanatizmus keretében csak úgy mellesleg legyilkolt, számolatlan keresztény, yazid, kurd stb. kisebbségekről. Afganisztánban a muszlim talibán hárommilió muszlimot gyilkolt le. Keresztényeket és egyebeket azért nem, mert nem voltak. Még csak a kezdetén vagyunk, de már feltemlítem a kérdésed; vajjon én vagyok az iszlamofób?

Aztán magának a szónak a jelentősége. Phóbia, mint görög szó, jelentősége először is félelem és csak azután gyűlölet. Ami a félelmet jelenti pozitívan válaszolhatok. Tekintettel arra, hogy a vallási muszlim irányzat kezdetétől fogva kinyilatkoztatott célja a földkerekség iszlamizációja jihad (szent írtó- háború révén) a félelem több mint jogos. Tudod, én mint zsidó nem is annyira gyűlölök mint félek. Hogy a keresztény egyházak és a szentszék nem aggódnak és nem is tesznek semmit, nem, nem a zsidók, hanem a keresztények megmentére, egy kicsit furcsa, mert a jihad listán igenis szerepelnek mint jövendő áldozatyok. A zsidókkal való foglalkozás mint elsődleges fontosságú, csak taktikai kérdés, a kereszténység és minden más vallás, mint említetten, rajta vannak a listán A muszlim talibán vak gyülölete nem pusztította el a néhányezer éves Buddha szobrokat? Ezzel szemben ami a gyűlöletet illeti nem annyira vagyok gyűlölettel telitett, hisz a muszlimoknak néhányszáz millió olyan híve van aki ennek a folyamatnak nem részese, az ú. n. "csendes többség" de ezek sajnos nem jönnek számításba, senki sem kérdezi és senki sem számítja őket.

Ami a "csendes többséget" illeti, jó példaként említsünk másokat is, nemcsak a muszlimokat. Az Oroszországban történt "népi" forradalom idején 1917-ben állítólag a kommunista párttagok százalékaránya lakosságban mindössze 4% volt, de ez is túlzás. A többi a "csendes többség" volt. A sikeres "népi" forradalom egyik eredménye húszmillió halott. Vajjon ez volt a "csendes többség" akarata is? Ki kérdezte és ki számította őket? Vagy vegyük közös szülőföldünket, hol hatszázezer, magukat odaadó magyaroknak valló hittestvéremet, közöttük az első világháborúban másfélévig az Isonzo-nál harcoló orthodox vallásos nagy magyar nagyapámat elküldték elgázosítani, de senki se beszélt elgázosításról, "csak fínoman" kitelepítésről. A bűnnek számos részese volt és mi egyszerűbb, mint a Holokauszt tagadás, a "Holokamu"? Ki számította a "csendes magyar" többséget?

De térjünk vissza a muszlimokra és az iszlamofóbiára. Japán, melynek lakósai ugyan egyáltalán nem iszlamofóbok, csak nem engedik be a muszlimokat és lenézik őket, de ami a kereskedelmi ügyeket és az olajvételt illeti nincs semmi probléma és a japán luxusautók símán utaznak az arab sivatagokban. Kína, melynek 1.4 milliárd lakósa van melyből alig 1.6%, 21 millió muszlim, de ki kérdezi őket, Kína bizonyára nem iszlamofób. Vagy Oroszország, melynek 150 millió lakosából 12-15%, 18-22.5 millió muszlim (pontosan nem tudják), de senki se kérdezi őket, talán Oroszország iszlamofób? Akarsz további példákat? Tehát maradnak mint iszlamofóbok, az imperialista és kolonizáló Izrael hatmillió zsidaja, a világ elszórt további zsidajai, jómagam és az iszlam megszállás alatt lévő Európa azon polgárai akik a szólásszabadságra való hivatkozással ki merik nyitni a szájaikat (nem túl sokan). Örömmel és némi megelégedéssel tapasztalom, hogy az utóbbi időben ti magyarok és szomszédaitok is szélsebesen beiratkoztatok az iszlamofóbok listájára, miután nem engedtétek be azokat a muszlim menekülteket, akiket a gazdag arab olajállamok se engedtek be. Mit is mond ehhez a dicstelen magyar "jobbik", amely idűlt beteges antiszemitizmusában éveken át minden tervet túlteljesítve, kéjjelegve nyalta a muszlimok seggét? Nincs hiányérzetük?

Tudod a dolgok úgy alakúltak, hogy orvosi munkám keretében többek között az izraeli muszlimok rákbeteg gyerekeit kezelem. Mivel elkölcsi alapjaim szilárdak (legalább is azt hiszem), hasonlóképpen számos kollegáimé is, a kezelés minősége egy és ugyanaz, de nem csak a kezelés, a viszonyok a beteg gyerekek szüleivel semmiben sem különböznek, mint bármely más gyereknél és a kezelés sikerei is azonosak. Miután penzioner lettem, közel 24 éve ugyanazt a munkát folytatom, mi sem természetesebb, gratis alapon, melyben a muszlim gyerekek természetesen ugyanúgy részesülnek, mint mások. A kezelőszemélyzethez közben muszlim arab orvosok, ápolónők és szociális nővérek is csatlakoztak. A kooperáció és a harmónia tökéletesek. Időközben a betegeinkhez csatolódtak olyan sorsüldözött rákos gyerekek, akik Judea és Samaria (ú, n. Palesztín Hatóság területe), nem kevésbbé a hamasz uralom alatt lévő (nem Izrael által "okkupált" terület) gyerekei. Az adott időszak alatt mintegy tizezer kölönleges altatás alatti kezelést adtam beteg muszlim gyerekeknek. Engedj meg egy rosszmájú feltételezést. Mivel az emlitett helyeken szintén van orvosi szolgálat, amely ugyan elmarad amellett amit mi tudunk nyujtani, feltételezem, hogy nem a szegényebb vagy nincstelen muszlim polgárok gyerekei jutnak hozzánk, hanem azoké akiknek bennsőségesebb kapcsolatai vannak a fatach vagy a hamasz potentátjaival (ellenségeinkkel), vagyis s népies nyelven kellő protekcióval rendelkeznek. Ha szükség van referensekre a iszlamofóbiámat illetően, azt hiszem az említettek elég kompetensek. (Megjegyzés: ha bárki, e levél olvasói közül meg szeretné vizsgálni az adatok helyességét, személyesen leellenőrizheti, velem való kapcsolatfelvétel és egyeztetés révén. (Anyagi kiadásokat, utazás és egyebek, fedezni, sajnos nem tudom).

Szerintem, tehát nem vagyok iszlamofób és mi értelme volna gyűlölni egy egész vallás tagjait? Ennek semmi értelme sincs. A muszlim vallás gyakorlói élesen különböznek egymástól úgy vallás árnyalataiban, mint faj szerint. Mint az szélesebben tudott a szuniták gyűlölik a siitákat és vice versa. Ez a gyűlölet olyan mély, hogy egy kívűlálló ezt meg sem érti. Lásd: sziriai polgárháború. Aztán vannak egyébb vallási kisebbségek is, bahaiak, muhammadiya, alaviták, wahabismus. Fajilag, csak az arabok sémiták, mások nem. Az ötvenhat muszlim állam közűl, csak 22-ben arab a beszélt nyelv. Én sem vallást gyűlölök, sem fajt, ez mindenkinek az egyéni baja, hanem rossz embereket, lehetnek azok muszlimok, nácik, nyilasok, keresztények és zsidók is. Azt hiszem az természetes, hogy olyanokat is ákik nyiltan az életemre törnek. Paranoiás nem vagyok.

Szeretettel üdvözöllek.