Sir Gerald Kaufman, aki sikeresen versenyzett az antiszemitákkal.

Sir Gerald Bernard Kaufman, aki recordot tart magáénak, mint a leghosszabban szolgáló Labour parlamenter, hosszú betegség után, 87. élet. évében, folyó év február 26.-án, visszaadta hánytatott lelkét teremtőjének, csak az a megoldatlan kérdés, melyiknek. 1930-ban az angliai Leedsben született, mint családjának legkisebb, hetedik, gyermeke. Lengyelországi orthodox cionista érzelmű zsido szülei, Louis és Jane még jóidőben, az első Világháború előtt menekültek Angliába. Gerald az Oxford Egyetem Queen's College végzettje filozófia, politika és gazdaságí képesítéssel. A politizálást már egyetemista korában kezdte, mint az egyetemi Labour Klub titkára. Gerald Kaufman majdnem minden volt életében: a Fabian Társaság főtitkára, mely egy szocializmussal átitatott olyan szervezet, amely nem forradalommal, tehát nem erőszakkal, akarja a szocializmust megvalósítani, hanem reformok és fokozatos fejlődés útján. Az eddigi sablon szerint a nem erőszakra épülő szocialista társadalmak, irányt cserélnek. Az 1895-ben alapúlt Fabian Társaság alapította 1900-ban a Labour mozgalmat. A parlamentben mint Manchester város Gorton kerületének kepviseletében szolgálta pártját, országát, a muszlimokat, a terrormozgalmakat, csak nem saját népét. Kőrzetében lévő Gorton Monastery (egykor templom, újabban különböző rendezvények helye), volt felravatalozva és onnan indúlt utolsó útjára a zsidó temetőbe.

Kaufman sikeres iró, BBC, TV, cikkiró: Daily Mirror (1955-1964), újságiró New Statesman (1964-1965), a Labour parlamenti sajtó összekötő tisztje (1965-1970). Mint említettem, igen korán kezdte politikai karrierjét, még 1955-ben huszonöt évesen. Majd először 1959-ben indúlt a parlamenti választásokon, de megbukott. Majdan 1970-ben a Labour listán mégis beválasztották a parlamentbe, mely pozíciót halála napjáig tartott. Mint parlamenter titulusokat is kapott, Sir (úr, nemes vagy lovag) ragadékot neve elé 2004-ben, a királynő szokásos születésnapi kitüntetései alkalmából a tartós parlamenti szolgálataiért. Mint jó szocialista, aki elvei szerint paralmentáris úton akarta megbuktatni a monarchiát, zavartalanúl elfogadta a kitüntetést attól a , királynőtől.akit demokratikus eszközökkel meg akart buktatni és előszeretettel használta titulusait komplett nevével: The Right Honorary (becsületes és tiszteletméltó) Sir Gerald Kaufman. A Bernard névet nem mindíg használta, lehet, hogy zsidós hangzása miatt. Mint később látni fogjuk a becsület, ami az anyagiakat és politikai nézeteit illeti, nem volt az erős oldala.

Úgy pártjában, mint a parlamentben további fontos megtiszteltetésben részesűlt. Pártja "árnyékkormányainak" környezet védelmi minisztere (1980-1983), belügyminisztere (1983-1987), majd külügyminisztere (1987-1992), noha mindezen miniszterségek valójában csak "titl ohne mitl". Kaufman mint 45 éve Labour parlamenter a múlt érvben, megkapta a "Father of House" (házatya) megüresedett titulusát, melyet haláláig viselt. A felsoroltakból látható, hogy sok minden volt az életében és legalább kétszer azt is érezte, átmenetileg a politikai életben, hogy zsidó. Először vala ez akkor, mikor Kaufman a rókák képviseletében ellenezte az angolok azon vadászati szenvedélyét, mikor kutyafalkákkal vadásznak rókákra lóhátról, vörös frakkba öltözve, lövöldözés nélkűl és a rókákat a vadászkutyák tépik szét. Kétségtelenűl nem fair játék kutyák tucatjaival üldöztetni és megöletni a magányos rókákat. Kaufmant a rókavadászat szerelmesei nem ölelték kebleikre és Kaufman érzelmei szerint antiszemita támadások alanya volt. Másodjára 2010-ben érezte magát üldözött zsidónak, mikor jómaga mint Manchester választottja úgy látszik veszélyben látta parlamenti pozícióját Qassim Afzal muszlim liberál demokrata (?) jelölt által, akit személyi antiszemitizmussal és antiszemita választási kampány vezetésével vádolt. Aggodalma felesleges volt, mert a választást fölényesen megnyerte és megmaradt parlamenri pozíciójában. Sir Gerald Kaufman tehát zsidónak érzi magát mindakkor, ha személyileg szüksége van rá, vagy zsidósága előnyére szolgál. A helyzet továbbá komplikálódik azáltal, hogy az angol zsidó szervezetek vezetői antiszemitizmussal vádolják a zsidó Sir Kaufmant, mint látni fogjuk egyáltalán nem alaptalanúl.

Kaufman még 1997-ben mint bizottsági tag "alacsony közéleti standard-al" vádolta Mary Allen-t az operaház igazgatónőjét, hogy mint a tetemes lottó pénzekből támogatott operaház vezetője nem tud elszámolni a megnövekedett kiadásokkal. Kaufman maga is nagyon messze volt a sajátmaga által idealizált közéleti standardtól, melyet az Allen ügyben játszott. 2009-ben Sir Kaufman maga volt egyike azoknak a parlamentereknek akik ellen vizsgálat folyt, mert túllépték egy parlamentereknek visszafizetendő megengedett kiadások kereteit. Londoni lakásának kiadási kereteit 2001-2008 között túllépte csekély 115.109 Ł-el, további lakásberendezési kiadások három hónapra 14.301 Ł, mely összegben egy 40 inches luxus TV 8.865 Ł, luxus szőnyeg 1.461 Ł., melyet egyenesen New Yorkból importált, plusz szőnyeg behozatali megadóztatása 390 Ł. volt. Kaufman az utóbbival túllépte a saját parlamentje által megszavazott törvényt, mely tiltja luxuscikkek és azokkal kapcsolatos kiadásaiért visszatérést követelni. Továbbá 2005-2007 között 28.834 Ł-et követelt vissza lakásjavítások címén. Kaufman védekezése igen eredeti volt, azt állapította meg sajátmagáról, hogy obsessive compulsive (kényszerképzet) zavaroktól szenved, melyeknek ellenállni nem tud, s mely érzet arra is kényszerítette, hogy két darab Waterford kritálytálat is vett parlamenti kiadások számlájára (Waterford kristályokat Irországban gyártják és igen jónevű márkának számít). Kiadásaik visszatérítését követelő parlamenterek elszámolás beadása nélkűl visszaigényelhetnek 250 Ł-et. Sir Kaufman gondosan él havonta a törvényadta lehetőséggel, de a malőr óta 5 Ł-el kevesebbet követel vissza, biztos, ami biztos.. Az, hogy Kaufman zavartalanúl folytatja parlamenteri aktivitását arra utal, hogy valami nagy büntetést nem kapott, 15.329 Ł visszatérítésén kívűl (kevesebb mint visszatéritési túlköveteléseinek tíz százaléka). Az obsessive compulsiv reakció gyakorlatilag lelkibetegség. Egy koldús aki lop 50 Ł-et, vagy egy pakli cigarettát börtönbe kerülhet, egy csaló angol parlamenter megussza részleges visszafizetéssel és minden úgy folytatódik, mintha semmi sem történt volna. Igaz, voltak parlamenterek akik sokkal többet követeltek vissza, akikhez hasonlítva Kaufaman szerény volt. Mondhatom én azt, hogy az angol parlament vizsgálóbizottságának követelményei lazák és ítéletei kegyelmesek?

A hipokrita Kaufman az angliai Labour zsidó tagozatának tagja (Jewish Labour Movement, múltban Poalé Cion) aki magát nemcsak jó "szociálistának", de cionistának is tartja. Jól nézünk ki egy ilyen állítólagos Kaufman féle zsidó szocialista cionistával, aki mint látni fogjuk sikeresen versenyzik más angol antiszemitákkal, legyen az George Galloway Labour parlament tag, professzor David Miller, vagy bármely hivatalból, vagy vallási parancsainak "engedelmeskedő" antiszemita muszlim. Az opportunista Kaufman, aki az angol monarchiát mint jó szocialista, "csak" demokratikus eszközökkel kívánja megbuktatni, üldözött zsidó népének állama Izrael ellen pedig minden beteges fantáziájával, minden elképzelhető aljas és mnerőszakos eszközzel harcolt, mint jó cionista. Sir Kaufman maga ismerte be, hogy Obsessive Compulsióban szenved, nevezzük ezt finoman lelki egyensúly hiányának és ez határozottan érezhető volt Izraelhez való viszonyulásában és engesztelhetetlen, vak gyűlöletében (nem úgy mint a királynővel szemben)..

Kaufman haláláig tagja volt a zsidó Labour mozgalomnak, ugyamakor az egyik legvéresebb szájú kritikusa és ellensége volt Izraelnek, noha mint mondtam, nem szégyellte magát "cionistának" deklarálni. Az angol monarchia megbuktatása szerinte csakis "demokratikus" eszközökkel akarta megvalósítani, de ami Izraelt illeti ilyen nüanszokra szükség nincs és és minden eszköz kóser Izrael elpusztítására, vagyis a cél szentesiti az eszközt. Kaufman fiatal korában (több mint negyven évvel ezelőtt) lelkes Izrael barát volt, de meghasonlott önmagával és Izraelnek véresszájú ellensége lett. Gerald Kaufman nemi orientációja szempontjából homoszexuális, amiben kivetnivaló nincs, de nehéz megérteni beteges vonzódását pont a muszlimokhoz, akiknél vallásuk parancsára homoszexualitás halálos bűn, mint azt Irán tömeges akasztásokkal meg is valósítsa. A muszlim vallás parancsára legyilkolt homoszexuálisok ezreinek problémája, bizonyára tudott volt Kaufmannak, de az ujját sem mozgatta meg sorstársaiért, tehát nem csak a zsidókért, de homoszexuális sorstársaiért sem, vagyis bűnösök cinkosa volt, "mert vétkesek között cinkos, aki néma" és "Atyafiáért számot ad a testvér" (Babits: Jób könyve), pláne, ha egy ilyen befolyásos politikusról van szó. Ez viszont kellő magyarázat arra, hogy miért is nem élt muszlim államban, egyszerűen féltette a bőrét. Kaufman személyesen találkozott a hasonló nemi tendenciával rendelkező Yasser Arafattal is, akit barátjának titulált. Kaufmannak az volt a véleménye, hogy Izrael lekéste a békelkötést Abbassal és a békét még jeles barátjával Arafattal kellett volna megkötni, ahelyett, hogy Arafatot bezárták volna a Ramalla bunkerbe (Mukatta).

Kép. Kaufman és Arafat.

Mikoron Kaufman meghasonlott önmagával és nem egészen világos okokból Izrael halálos ellensége lett, megfogadta, hogy többet lábát Izraelbe be nem teszi. Ilyen fogadalmakat nem kell komolyan venni, mert 2002-ben Izrael gyűlölete nem akadályozta meg abban, hogy a szentföldön látogatást tegyen és Jeruzsálem óváros utcáin sétáljon Aziz Dweik palesztín vezető és más "palesztín" notabilitások kíséretében. A csoportban, Kaumanon kívűl, csak azok voltak zsidók, akik személyi biztonságáról gondoskodtak. Látogatásának oka kvázi az volt, hogy a BBC számára riportot készítsen "The End of the Affair" (a flört vége) címmel A cím maga plagizátum Graham Green azonosnevű nagysikerű szindarabjának és filmjének a címe. Ezen riportban Kaufman "megmagyarázza" kiábrándulását Izraellel való flörtjéből, ami nem érdekes, élég ha a nagy demokrata, szocialista, zsidó, cionista és homofil meghatározását említsük hitsorsosairól: "az orthodox zsidók nyüzsögnek Jeruzsálemben". A filmriport a zsidó újév napján került bemutatásra a BBC műsorában, jom kipurkor a St. John's Wood zsinagógában Kaufmant templomlátogató hitsorsosai felháborodásukban sértegették, de sajnos nem eléggé.

Kép. Kaufman Hebron utcáin.

Kaufman 2002-ben Izraelt pária államnak becsmérelte és vezetőit háborús bünösökként titulálta. Ugyanez évben az angol parlamentben beszédet tartott "Ideje emlékeztetni Sharont és visszataszító kormányát, hogy a Dávid Csillag a zsidóké, de tettei következtében vérrel van áztatva. A zsidó nép mely, Einsteint, Epsteint, Mendessohnt, Mahlert, Sergei Eisenstein Billy Wildert adta, manapság a világban a pusztitó és erőszakos Ariel Sharon szimbolizálja, aki visszatérően háborús bűnös mint a palesztínok gyilkosa". Sajnos, a zsidó nép adta a renegát Gerald Bernard Kaufmant is.

Kaufman még a saját holokausztban elpusztúlt nagyanyját is kihasználta cinikusan antiszemita, Izraelt gyalázó céljaira: "nagyanyám betegen feküdt az ágyban, mikor a nácik falusi házukhoz érkeztek. A német katona betegágyában fejbelőtte. Nem azért halt meg a magymamám -mondotta-, hogy ez alap legyen arra, hogy izraeli katonák Gázában palesztín nagyanyákat gyilkoljanak". Ez a mondat teljes jellemtelenségében ábrázolja, hogy ez a Kaufman, aki a Holokauszttal báminemű összehasonlításokat tett, nem is annyira Sir, sem Right Honorable, de annál inkább szemét. Noha semmi kétség nem lehet abban, hogy szerencsétlen nagyanyját elpusztították a hatmillióval együtt, de az általa leírt szcenárió szimpla kitalálás, a célból, hogy az izraeli katonákat gyalázó képzelt gázai történteit dramatizálja. Maga az, hogy a náci gyilkosokat össze meri hasonlítani az izraeli katonákkal Kaufman patológikus Izrael gyűlöletének, beteges antiszemitizmusának és obsessive compulsíve lelkületének következménye.

2004-ben a Guardian lapjain "Szankciók Izrael ellen" címmel azt írta; A szankciók melyek sikeresek voltak a dél afrikai apartheid esetében békét hozhatnak a Közelkeleten. Békét? Kaufman maga sem volt oprimista megállapításában "hozhatnak" és ha nem? Ki is felelős? Kaufman? A sóhivatal?

Kép. Kaufman Palesztin felszabadításáért tüntet.

A gázai övezetben James Miller 34 éves angol filmriporter 2003-ban mintegy 200 méter távolságból halálos nyaklövést kapott Hib al-Heib beduin százados fegyveréből. A századost a katonai törvényszék felmentette. Tom Hurndall 23 éves angol fotós és békeaktivista zavartkeltő, aki izraeli tankoknak készült akadályokat elhelyezni (ez nem ok lelövésre), 2004-ben halálos lövést kapott Taysir Hayb örmester fegyveréből. Hayb 8 évre lett ítélve indokolatlan lövés megokolással. 2006-ban Kaufman követelte a két izraeli katona kiadatását Angliának és ottani törvényszék elé állítását. Ez a precedens nélküli egyéni ötlete, milyen jogi alpaja van erre Angliának? Kaufman mindenre gondolt és abban az esetben, ha Izrael nem kooperálna gazdasági szankciókat követelt alkalmazni.

2009-ben a gázai konfliktus alkalmával Kaufman eképpen szónokolt az angol parlamentben: "A jelenlegi izraeli kormány kegyetlenűl és cinikusan gyilkolja a palesztinokat, melyet a Holokausztban lemészárolt zsidók legyilkolásával okol meg". A hipokrata Kaufman tényleg azt hiszi, hogy ez az oka a gázai konfliktusoknak? Nehéz elhinni, hogy nem hallott volna az 1988-as hamasz charterről, melyben Izrael elpusztítása és a zsidók legyilkolása félreérthetetlenűl meg van írva, mint a szervezet célja és nincs olyan hamasz tag, aki ezt, akár csak taktikai meggondolásból is, megtagadná.

Kép. Kaufman szolidaritása kifejezéseként 2010-ben Azába látogatott.

Kaufman aki, akár csak átmenetileg is Izrael szerelmese volt, retroaktive hirtelen ráeszmélt, hogy Izrael zsidó terrorizmusból született. Nem vall valami nagy jellemre egy férfinél, aki több évig szeretett partnernőjéről retroaktíve megállapítja, hogy tulajdonképpen mindíg kurva volt. Allegorikusan milyen jelleme van egy angol zsidó szocialista politikusnak aki flörtöt folytatott Izraellel, majd retroaktive rájön, hogy partnere már születése előtt terrorista volt?

Kaufman véleménye, konzekvencia levonása nélkűl, a hamaszról az, hogy egy nagyon visszataszító organizáció, de "legalább" demokratikusan lett megválasztva. Azt, hogy a hamasz uralomrajutása fegyveres puccs keretében történt, mely folyamán legyilkoltak hétszáz palesztín testvért, azt Kaufman elfelejtette, vagy nem veszi tudomásúl, hasonlóképpen azt sem, hogy terroruralmat tartanak fenn és uralomrakerülésük óta, 2007, "demokratikus" választásokat nem tartottak. A hamaszt szerinte nem szabad bojkottálni mint terrorszervezetet, mert egy ilyen bojkottnak súlyos következményei "lehetnek". Kaufman Izrael ellensége, mégsem állíthatja, hogy az izraeli választások nem demokratikusak és az uralmon lévők nem demokratikusan kerültek pozíciójukba, vagy nem demokratikusan kormányoznak. Ennek ellenére szerinte a terrorállam mégis Izrael, akit szent kötelesség bojkottálni. Ezt a logikát csak egy Kaufman féle döglött szocialista képes megérteni, de megmagyarázni vagy másokkal elhitetni, nem.

Ami Iránt illeti Kaufman szerint az is egy útálatos rendszer, de mindjárt bedobja a mentőívet is "de legalább a totalitáris teokráciáját saját határain belűl tartja" (??) Nem tudom hova sorolja Kaufman Irán jemeni és szíriai beavatkozásait, valamint a világterror finanszírozását és az Buenos Airesi izraeli követség felrobbantását. Vajjon nem kötelessége egy állítólagos szocialistának, aki a brit monarchiát meg akarja szüntetni, nemcsak egy gyilkos teokrácia, de a teokrácia minden formája ellen harcolni, úgyszintén vallási alapon álló terroristák ellen küzdenie? Bizonyára könnyebb és veszélytelenebb Izrael államát reggel és este futószallagon megbélyegezni, szankciókat követelni ellene, az angol parlamentben és mindenhol, azonfelül antiszemita megjegyzéseket puffogtatni, mint "az orthodox zsidók nyuzsögnek Jeruzsálemben". Kaufmannak soha, egyetlen szóval sem beszélt arról, hogy szakállas muszlimok valahol; is nyüzsögnének és nem volt megjegyzése a vallásos muszlim tömegekkel kapcsolatban. Kaufman Izraelt szüntelenűl elítélni olyan cselekedeteiért, melyeket másoknál mint erényeket könyvel el. Ez nemcsak antiszemitizmus, ez szimpla erkölcstelenség is.

Az Izrael ellenesek avval érvelnek, hogy Izrael ellenesség nem antiszemitizmus. Ennek megfelelően a zsidó ünnepeken templombajáró Sir Kaufman nem antiszemita. Durva tévedés, Izrael ellenesség és antiszemitizmus elválaszthatatlanok. Sir Kaufman Labour PM 2010-ben azt a vádat hozta fel, hogy a Conservatív pártot nem Lord Michael Ashcroft vezeti, hanem a "jobboldali zsidó milliomosok". Nem tipikus antiszemita kijelentés? 2011 március 30.-án, mikor Louise Ellman esszony Labour MP emelkedett szólásra a parlamentben, egy mikrofon lerögzítette Sir Kaufman megjegyzését: "itt vagyunk, megint a zsidók". Ez sem antiszemita megjegyzés? Kaufman bocsánatot is kért, de ez semmit se vesz le antiszemita megjegyzése súlyosságából.

2015 október 27.-én Sir Kaufmannak a "Palestine Return Center"-ben (palesztín visszatérés központ) rendezett ünnepség alkalmából megint járt a szája: "a zsidó pénz befolyásolja a Conservatív pártot" bővebben "a zsidó pénz, a zsidó adományok a Conservatíve párt számára, mint a májusi választások idejében, a Jewish Chronicle (1841-ben alapított angolnyelvű londoni hetilap) és hasonlók a Conservatíve irányba terelnek". Mi ez ha nem antiszemitizmus? Hitler nem így tanitotta? A nem hitsorsos John Mann Labour tag, aki az parlament antiszemitizmus elleni küzdelmének agilis és sikeres vezetője, elítélte a hitsorsos Sir Kaufman megjegyzését "egy rosszúlinformált demagóg összefüggéstelen fecsegése". Október 29.-én Jeremy Corbyn a Labour újjónan megválasztott vezére, akinek magának is sok tísztítani valója van az antiszemitizmus és Izrael ellenesség szempontjaiból, a palesztinok, a hamasz és a hizballah támogatása következtében, ez a Corbyn is félreérthetetlenűl megbélyegezte Sir Gerald Kaufman szavait és azonnali lemondásra szólította fel. Most hogy Kaufman visszatért őseihez, Corbyn problémái az ügyben megszüntek, "szentszerű és hirtelen haragú, nagyon fog hiányozni" sablonnal búcsúzott. A kérdés, hogy kinek fog hiányozni. Corbynnak bizonyára nem, de ebben nincs egyedűl.

Noha a felsorolt esetek Kaufman minősíthetetlenűl Izrael ellenes és antiszemita cselekedetiből számosak és nehéz szavakat találni ennek az imposztornak megbélyegzésére. A leírtak csak részei annak amit ez a beteges, gyűlölettel átitatott ember produkált az Izrael ellenesség és az antiszemitizmus területein, noha e két kifejezés tartalmában azonos, minden erkölcsi mérce szerint elítélendő, abban az esetben is, talán fokozottabban, ha egy zsidó Labour MP-ről van szó, aki orthodox zsidó család sarja és mégis népének aljas árulója és ellensége, mint Sir Gerald (Bernard) Kaufman.

Most, hogy visszatért teremtőjéhez, noha ismétlem, nem elég világos melyikhez, mégha zsidó temetőben is nyugszik, az angol sajtó tele van dícsérettel és hiányolja mint nagy veszteséget. Nem csoda, egy ilyen antiszemita, Izrael ellenes zsidó szövetségest nem mindíg találhat az antiszemita és Izrael ellenes angol média. Ámbár a közmondás azt propagálja, hogy halottakról jót vagy semmit, egy ilyen zsidó renegát esetében ez nem releváns.