Referendum Iraki Kurdisztánban.

Masoud Barazani előkelő kurd család Perzsiában született 71 éves leszármazottja az Iraqi Kurdisztán vezető személysége. 2005 óta, a KDP (Kurd Demokratic Párt) elnöke. Apja Mullah (jelentése tanult vallási személyiség) Mustafa Barazani (1903-1979), az ottomán hadsereg tisztje, hosszú éveken át az iraqi kurdok vezérszemélyisége. Mustafa az iraki kurdok önállóságáért küzdött egész életében, nem kevésbbé fia Masoud. A család neve az apa születési helyéről, az iraqi Barzan-ból ered. A török hadsereg súlyos vérengzéseket rendezett a török kurdok között, kvázi lázadás leverése okából Zilan (1930) 2.200 falut pusztítottal el és a legyilkoltak száma 5-15.000, főleg gyerekek, asszonyok és öregek, majd 1937-1938-ban Dersim környékén 15-70.000 kurdot öltek le lázadás megokolásával és faluk ezreit pusztították el. Ilyen gonosz és igazságtalan volt a szunnita kurdok élete másfél évezrede, muszlim hittestvéreik által. Ami a klurdokkal történik Törökországban, Sziriában , Irakban és Iránban arra csak egy meghatározás van: Genocyde! .

A kurdoknak soha a történelem folyamán senki a segítségükre nem jött. Még akkor sem, mikor Saddam Hussein 1988-ban, minden nemzetközi megegyezés ellenére, gázzal irtotta a kurdokat (minimum ötezer áldozat) és falvaik ezreit rombolta le. Saddam Husseinnel csak akkor végeztek az amerikaiak és szövetségeseik rekord gyorsasággal, mikor egy muszlim olajállamot Kuweitet foglalta el. Ez megbocsájthatatlan hiba volt. A kurdok nemzeti önállóságát sem fogja senki tálcán felszolgáni, mint ahogy Izraelnek magának kellett megvédenie újraszületését a környező muszlim államok hadseregei ellen. Groteszk, hogy egy szunni muszlim Kurdisztánnak, maguk a muszlimok a legnagyobb ellenségei. Az, hogy Kurdisztán maga is muszlim állam nem jön számításba javukra, mert nemcsak az önállóságuknak, de területi autonómiájuknak is a legnagyobb ellenségei nimt említettem, maguk a környező muszlim államok: Iraq. Irán, Sziria és Törökország. Az említettek nyomása következtében más muszlim államok sem mutatnak nagy lelkesedést sem egy autonóm, sem egy önálló Kurdisztán esetében. De a demokratikus világ sem áll ki a kurdokért, legalább is nem nyiltan. Az ENSz és Amerika ellenzik a referendumot, az utóbbi azzal a megokolással, hogy "elvonja a figyelmet az ISIS elleni küzdelemtől". Aki ezt képes mondani, csak bizonygatja, hogy a valóság számára ismeretlen fogalom.

A kurdok egy ősi ethnikai népcsoport, nem arabok, hanem indo-európai eredetűek, kiknek története közel négyezer éves és a bronzkorba nyúlik vissza. Kwrt egy ősi perzsa szó mely nomádot, sátorlakót jelent. Egyébb magyarázat nevükre cyrtaei, mely parittyást vagy rablónépet jelent. Külön nyelvük van, melyet évezredeken át megőriztek és ma is használnak. A nyelvük a perzsa nyelvel rokon és három dialektusa van használatban, északi közép és déli rész. Mohammad próféte vallásalapítása és erőszakos muszlemizálása a kurdoknál nem ment símán. A kurdok Hormuzan neo-perzsa hadvezérének szövetségesei voltak a muszlimok ellen, de 636-ban az al-Qadisiyyah csatában vesztettek és akit nem mészároltak le azt, mint szokás, azt erőszakkal muszlemizálták. Mir Jafar kurd vezér fellázadt a muszlimok ellen 838-ban, de három évvel később leverték. A kurdok ugyan muszlemizálódtak, de másfél évezreden át önállósági törekvéseiket sohasem adták fel. Egyik híres kurd Saladin (Salah ad-Din Yusuf ibn Ayyub volt (1137-1193) aki végleg legyőzte a keresztes hadakat a Szentföldön.

A kurdok jelenlegi helyzete komplikált, mint mindíg. Jelentős számú kurd kisebbség van négy körzeti államban: Törökországban a lakosság 16-26%-a 11-15 millió, Sziriában 9-15% 2.2-2.3 millió, Irakban közel 20% 8 millió és Perzsiában 10% vagyis 8 millió. Ezenkívűl másfélmillió kurd él szétszóratásban, felük Németországban. Összesen tehát mintegy 30-33 millió kurd van. Ami szintén nem biztató tény, a kurdok ellenségei számára, hogy az említett négy ország kurd lakosságának bizonyos területi folytonossága van. Ez azt jelenti, hogy egy önálló kurd állam észak Irakban nemcsak példaként, hanem támogatásként szolgálna az említett országok kurd kisebbsége számára. Ez a tény egyik oka annak, hogy a muszlim államok ellenzik az iraki kurdisztán referendumát.

Sajnálatos módon Amerika sem támogatja (legalább is nyiltan) az iraki Kurdisztán referendumját és várható eredményeit, annak ellenére, hogy az ISIS megjelenése és az amerikaiak által favorizált és masszívan támogatott iraki hadsereg pánikszerű összeomlása után, a környéken az egyedüli kitartó és megbízható katonai erő a kurd hadsereg, a peshmerga maradt. Az ISIS bukásának kezdete is a kurdok érdeme, noha nem az iraki, hanem a sziriai kurdoké (YPG, Szíriai Kurdisztán Nemzeti Hadsereg), akik amerikai légisegítséggel visszafoglaltak a szir-török határvárost Kobani-t, miközben az amerikai szövetséges Erdogán a határ másik részén megakadályozta, hogy a török kurdok fegyveresen segítsék harcoló sziriai kurd testvéreiket. Ilyen a közelkeleti és nemzetközi politika. Ez volt az ISIS első veresége. Aztán az iraki kurdok nemcsak, hogy megvédték magukat, de elfoglalták ISIS-től az Északirak olajgazdag részét, Kirkuk-ot és környékét. Kirkuk több mint négy és félezer éves, lakossága számos kisebbségből tevődik össze, kurd többséggel. Ezenfelül a kurdok massziv amerikai hadfelszerelésre tettek szert és harctéri taktikai képességüket kipolírozták.

Pedig a demokratikus Amerika nem ellezi vagy nem akadályozza meg konzekvensen önálló ethnikus államok alakulását, sőt néha elhamarkodva segíti is. A múlt század végén a NATO amerikai aktív segítségével szétbombázta egyetlen és megbízható második Világháborús szövetségesét Jugoszláviát, hogy két új muszlim államnak önállóságot adjon: Kosovo és Bosnia-Hercegovina, plusz melléktermékek Horvátország és Szlovénia. Merem remélni, hogy előbb utóbb a szabad iraki Kurdisztán is elnyeri megérdemelt önállóságát, azonfelül a szabad Amerika és szabad világ támogatását. Végeredményben a kurdok egy önálló ethnikum, 33 milliós nép mely területi folytonossággal rendelkezik. Miért nem jár nekik egy önálló állam, mint más nációknak, az 1.8 millió illir albánoknak Kosovóban, akik egyrésze, hálából, erősen szimpatizált Amerika ellenségével az ISIS-el és az 1.9 millió bosnyákoknak (3.5 millió totál lakosból), aki utóbbiak a második Világháborúban Hitler SS egységeiben szolgáltak és gyilkoltak? Ennek a Kurdisztán ügynek, akiknek nem ilyen fekete a multjuk, csak egyetlen nyílt támogatója van Izrael, legalább is eddig. Ez nem nagyon sok, de sokkal több a semminél.

Kép. Irak ethnikai felosztása.

Egy szabad iraki Kurdisztán megalakulása nem oktalan pánikot okoz Törökország, Iarak, Sziria és Perzsia uraiban. Ezek az urak örömmámorban ünnepelték két új muszlim állam alakulását más számlájára (a szerbek), ugyanakkor az utóbbik nem is annyira Irak szétbomlását ellenzik egy autonóm délnyugati szunnita és egy délkeleti siita részre, melyek jelenleg egymás gyilkolásával vannak elfoglalva, kizárólagosan csak a harmadikat ellenzik, az északiraki rész önálló Kurdisztánját. Az igazság kedvéért, nem alaptalanúl és aggódásuk jogos. Az önálló északiraki Kurdisztán nemcsak követendő példakép lesz a szír, perzsa és török kurdoknak, de katonai segítség is. A lavinát nehéz megállítani. Abban is van valami különös, hogy a kurdok a nyugati morális értékeket vallják magukénak, a két nem egyenlőségének hívei, tisztelik a vallásszabadságot és az emberi jogokat. Ez utóbbik nem elterjedt és elfogadott muszlim tulajdonságok, végeredményben kinek is kellenek olyasmik mint női jogok, vallásszabad (a muszlim vallás elég) és mi az, hogy emberi jogok?

Kép. Irak három részben.

Masoud Barazani is ember, de nem tartozik a többséghez, a hülyékhez. Az utóbbi hetek buldózerjeinek szűntelen nyomása alatt hajlandó eltolni a referendumot abban az esetben ha: nemzetközi garanciákat kap az iraqi Kurdisztán autonómiájának nemzetközi elismeréséről, az ISIS kezéből visszafoglalt Kirkuk olajban gazdag rész, melynek lakósai többsége kurdok, elismerése kurd fennhatóság alatt és, hogy az olajat nemzetközi piacon az autonóm kurdok jogosultak legyenek eladni. Az utóbbi években súlyosan beteg és visszavonulásban lévő Jalal Talabani (egy további kurd vezéregyéniség, a PUK, (Kurd Hazafiak Szövetsége vezére) a szisztematikusan kurd pusztitó ayatullák "jóindulatú és baráti" meghívására, bizonyára nem azért, hogy a szabad Kurdisztánt támogatását megbeszéljék vele, Iránba utazik Canossát járni. Miután a kurdok legyőzték Irán ellenségét az ISIS-t, mire is van szüksége Iránnak a kurdokra? Most már csak az marad megoldatlan rejtély minőségében, hogy kik azok akik Masoud Barazani feltételeit garantálni képesek, garantálni akarják és hajlandóak garantálni. Igazában? Senki. Marad az önállóság.

Masoud Barazani elnök.

A kurdok maguk nagyobbára szunni muszlimok, akik jól megférnek a siitákkal, szokásaik ebben is eltérnek a hittestvérszerető muszlimoktól. Jól megférnek északirak számos kisebbségével. De nem csak muszlimokkal férnek össze, hanem egykoron az északiraki kurd részeken élő, mintegy száz ötvenezer zsidó szomszédaikkal is, akik 1948-ban Izraelbe vándoroltak. Mustafa Barazani nyiltan találkozott Moshe Dajannal 1960-ban. 2004-ben fia Masoud és Jalal Talabani találkoztak Ariel Sharonnal, majd Masoud elég bátor volt ahhoz is, hogy Kuweitben kijelentse: "kapcsolatok Izraellel nem számitanak bűnnek". Az iraki háborúk alatt amerikai zsidó szervezetek segítették a kurdokat.

A szabad Kurdisztán ellenségei irtóznak a szeptember 25.-ei referendum eredményétől, mely előreláthatóan egy szabad és független Kurdisztán. A kurdoknak nem kell senkinek az engedélyére várni, arra számítaniuk sem kell. A referendum előreláthatóan egy kurd állam születését eredményezi. A közelkelet muszlim államai fáradtak és ki vannak vérezve egymás gyilkolásától és nem elég erősek ezt fegyveresen megakadályozni, mint ahogy nem tudtak felülkerekedni a kurdokon másfél évezred alatt. Törökországnak ugyan számottevő katonasága van, de az el van foglalva saját kurdjaival és egyébb belső bajokkal. Ami pedig Iránt illeti, nincs kellő területi folytonossága hadműveletekre. Azonfelül, előbb utóbb, a gyakorlat azt mutatja, hogy mindíg utóbb, az alvó demokráciáknak, mégha nehezen is, de kinyílik a szeme. Amit szintén nem szabad elfelejteni: "Fortes Fortuna adjuvat" (Bátrakat Fortuna -a szerencse istennője- segiti).

Kép. Kurdisztán születése.

Sok szerencsét és sikert a születendő Kurdisztánnak!