Szíria - quo vadis?

A 2011 március 15.-én kezdődött és hat és fél éve folyó sziriai polgárháború a végéhez közeledik. Az áldozatok száma félmillió és a tizennyolc milliónyi lakosság több mint fele otthonát vesztette, vagy külföldre menekült és az ország romokban hever. Bashar Assad uralmát az oroszok az irániak és a Hizballah úgy néz ki, hogy megmentették, legalább is egyenlőre. Ami az ország egységét illeti az egyenlőre homályos, jelenleg nem kevesebb, mint öt uralom aspiráns van az oroszok, az irániak, a törökök (Erdogan sohaserm szimpatizált Assad-al, mindíg ellensége volt és támogatta ellenségeit), az amerikaiak és a kurdok. A Hizballát mint az uralom részesét, nem is említettem, mert vajójában az irániak kibice volt, azon jövőbeni szereppel, hogy rajtuk keresztűl Irán Libanont is befolyásolja. Nem úgy néz ki a helyzet, hogy az említettek bármelyike is hajlandó volna lelépni, főleg Iran, melynek világhatalmi aspirációi vannak, de az hanyatlásra van ítélve.

Az oroszok megkapták amit mindíg akartak, földközi tengeri hadi kikötőt (Latakie) és nem úgy néznek ki, mint akik erről le akarnának mondani. A törökök sohasem voltak az oroszok természetes szövetségesei, most sem azok. Emlékezzünk a tónusokra mikor a törökök lelőtték az egyik orosz harcirepülőt, mely a szíriai légitérben volt? A jelenlegi közös érdek ideiglenes együttműködést eredményez. A törökök minden harcoló féllel paktáltak, kivétel Assad, akit gyűlölnek, no meg természetesen a kurdokkal sem. A törökök fegyveresen is beavatkoztak "a szenthelyek" megmentésére. Mialatt mindenki "mentette" a szenthelyeket, a keresztény egyház tüntető passzivitása mellett, az ISIS szisztématikusan lerombolta azokat. Az irániak kaptak az alkalman, hogy behatoljanak Szíriába, egész a líbanoni határig, hol területi és katonai folytonosság lett a siita szövetségeseikkel a Hizballah-val. Ha megkérdezik az irániakat mit is keresnek Sziriában igen érdekes, de semmi esetre sem való válaszokat kapunk. Mondják, hogy Irán és Sziria szövetségesek voltak Saddam Hussein érában, de hol van már Saddam? Másik indok az irániak beavatkozására, a "szenthelyek" biztosítása. De ha meggondoljuk, hogy a kérdéses szenthelyek nem mások, mint zsidó próféták és szunni muszlim eminenciák temetkezési helyei, érthetetlen, hogy az irániak miről is beszélnek. Assad egy legutóbbi intervjúban azt mondta "keletre nézünk Oroszország felé". Noha Irán is keletre van, Iránt Assad nem említette, nem hihető, hogy feledékenységből.

Egy gyakorlatilag mellékes epizód minden kétségen felül megerősítette, hogy a sziriaiak, minden belső politikai viszály és hat és fél éves esztelen vérengzések dacára, elsősorban sziriaiak akarnak maradni és számukra a siita muszlim irániak ellenségek. Legyen ez bármennyire is banális, a dolog megerősítést kapott a jövő évi (2018) moszkvai football világtalálkozóval kapcsolatban. A szírek lenézik és nem akarják magukévá tenni az ajatullah rendszert és jobban gyűlölik a siita ayatullah rendszert mely Sziriában mentőangyalnak képzeli magát, mint egymást hat és fél év masszív gyilkolgatásai után.

A 2018-ban Oroszországban rendezendő football világbajnokságra kvalifikáló mérkőzések lassan az utolsó fázisba jutnak. Az ázsai A csoportból az első helyezett Irán fölényesen jutott be, valamint a második helyezett Dél Korea is, míg a harmadik hely aspirámsai Sziria és Üzbekisztán voltak. A polgárháború által a szíriai válogatott, hasonlóan mint az ország lakossága, megoszlott volt politikai nézeteiben, a footballpályák a fegyveres erők szükségleteire voltak alárendelve, számos játékos áldozatúl estek úgy a központi hatalomnak, mint a lázadóknak, és családjaik terrorizálva lettek, hogy fogják be a szájukat. A szir csapatok mérkőzései üres pályákon lettek lejátszva, rendszerint a déli órákban. A szír üzbék találkozó Maléziában volt lejátszva hat szír néző és hétezer üzbék előtt. A szír játekosok java a környező arab államokban keresték nyugalmukat és megélhetésüket. A szír válogatott a nemzetközi mérkőzéseire honi pályaként Maléziába utazgatott, mely egy 20.000 kilóméteres kőrutazás.

Iránban mint minden, az ajatullák kezében és irányításwában van, tehát minden más, mint egy normális országban. Vannak női footballcsapatok, azonban azok öltözéke megfelel az ajatullák értelmezésének, miszerrint a nők burkában és hosszú nadrágban vannak öltözve, csak a kezük és arcuk szabad. Így rúgják a labdát. Férfiak jogosultak női csapatok mérkőzését nézni, de nők szigorúan ki vannak rekesztve férficsapatok mérkőzéseiről azon megokolással, hogy látván a lenge sportöltözetben futkározó férfiakat, erotikus gondolatokat ébreszthet fel bennük. Úgy látszik az ajatullák szerint a futkározó nőket néző iráni férfiak sokkal erkölcsösebbek. Meglepő, hogy a FIFA nem szól bele az ilyesfajta diszkriminációba, bizonyára azon elv szerint, hogy darázsfészekbe nem ajánlatos belenyúlni.

Kép iráni női footballcsapat.

A szír drukkerek csoportja kísérte el válogatotját az iráni főváros a százezer befogadókérpességű Azadi stadionjába (az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy egy alkalommal kissé többre sikerült a nézőszám: 128.000-re, de csak egyszer). Az iráni tervezés szerint a szír női drukkerek nem voltak belekalkulálva az ügybe, de úgy láa stszik félvén a FIFA retorzójától, a szír nők jegyet váltottak beengedték őket a nézőtérre. A szír nők kereken visszautasítottán az irániak azon követelését, hogy burkába burkolják felsőtestüket. A szír nők hazafias tüntetést rendeztek az irániak ellen és úgy a stadionon belül, mint kívűl, melyben követelték iráni asszonytársaik beengedését a nézőtérre (sikertelenűl).

Kep. Tüntetés az irani nők érdekében.

Kép. Az iráni nők sem hallgatnak.

Kép. Két szír nő tüntet a burka ellen.

A mérkőzés 2:2 döntetlennel végződött, mikor az egyenlítő gólt al-Samah rúgta a 90. percben. Damascusban úgy ünnepelték a sikert, mintha nem is létezne polgárháború. A döntetlen a harmadik helyet biztosított Sziriának Üzbekisztán előtt 13-13 ponttal, de két góllal jobb gólkülönbséggel. Ez nyitva hagyja az utat a szír footballválogatottnak a moszkvai világbajnokságon való részvételre, de még négy mérkőzést kell játszania, kettőt Ausztrália ellen és kettőt a közép és északamerikai csoport (Concacaf) képviselőjével, valószínüleg az Egyesült Államok válogatottja ellen. Valójában a mai napon lezajlott az Austrália elleni első mérkőzés mint szokott Maléziában, Melaka, Hang Jebat stadium. Eredmény 1:1. A visszavágó október 10.-én Ausztráliában.

Sziria népe a footballmeccsel kapcsolatban félreérthetetlenűl kinyilvánította valódi érzelmeit az irániakkal szemben nemcsak sporttéren, de politikailag is. Lehet, hogy vannak olyanok akik úgy vélik, hogy politika külön és sport külön. Majd rövidesen elválik.