Kinek is szent a szék?

A két millennium alatt kifejlődött keresztény egyházak számos variációi a napokban ünnepelték a közös és legszentebb ünnepüket a karácsonyt, vallásuk megalapítójának Jézusnak december 25.-re eső születésnapját. Megvallva az igazat, nemcsak a keresztény vallás gyakorlásában, hanem alapítójának személyében (Jézus versus Szent Pál (Tarsusi Saul), de még Jézus legendás karácsonyi születésnapi dátumában is megoszlottak a vélemények. Egy dologban majdnem egyetértenek a jó keresztények, hogy Trump elnök tévedett, mikor kijelentette, hogy Jeruzsálem a zsidó nép fővárosa, pedig a biblia két, az Ó (zsidó eredetű) és az Új variációjában (átírt szöveg, melyben úgymond a jó keresztények hisznek), kételyek nincsenek és nem is lehetnek. Jeruzsálem lehet szent három vallásnak, de mint főváros, kizárólagosan csak a zsidóké. Az, hogy egy város szent valamely vallásnak még nem teszi fὅvárossá és a legjobb példa a erre Mekka. Mekka a legszentebb a muszlim vallásnak, de nem fὅváros.

A földkerekség 7.6 billió lakosából 2.4 billió keresztény (31%), melyeknek több mint fele (1.3 billió) római kathólikus, akik feje a Vatikánban székelő Franciscus -Jorge Mario Bergoglio- Argentina szülöttje. Mikor mint délamerikai kardinális elfoglata a szentszéket, olyan hirek röpködtek, hogy nem egy dogmatikus vallásos személyiségről van szó, hanem egy modern világszemléletű egyházi személyiségről. Mindeddig a szentatya eddigi cselekedeteire bazírozva, nincs új a nap alatt. Megválasztása után a médiában "pozitív zsidó kapcsolatok"-ról terjedtek el hírek, de ha Jézus Krisztust nem számoljuk, akkor a bizonyítékok erre még hiányoznak. Mikor őszentsége 2014 májusában Betlehemben, Jézus születi helyén látogatott éles szemeivel menten észrevette a zsidók által (kényszerből, önvédelmükre) épített falakat, de nem észlelt egy sokkal súlyosabb, szemetszúró folyamatot, hogy az immáron palesztín uralom alatt lévő k.b. 25.000 lakosú városkában a keresztények száma aggasztóan csökken, de úgy látszik ez nem mindenkit aggaszt. Mig az izraeli uralom harminc éve alatt (1967-1997) a lakosság 70%-a (17.500) volt keresztény, a palesztín uralom röpke 17 éve alatt ez 15%-ra (4.000) csökkent, mig a lakosság totál száma változatlan maradt. . Ezt úgy a helyi, mint a központi kathólikus körök elhallgatják. Ilyesminek két oka lehet, vagy nem érdekli őket, vagy csendben beismerik tehetetlenségüket. Ez utóbbi elgondolkoztató, hisz a kathólikus egyháznak komoly politikai és gazdasági potenciálja van.

A keresztény lakosság számának drasztikus csökkenése a Palesztín Hatóság és a hamasz Gáza területeken (hasonlóképpen a keresztények számának csökkenése az összes muszlim államokban) jól tudott és könnyen kontrolálható de elhallgatott és leplezett valóság. Mig a keresztény polgárok százalékaránya Izraelben stabil, a „palesztín” területeken drasztikusan csökken és ami különleges, a helyi keresztények megokolása az izraeli okkupáció. Ez utóbbi diagnózis helytelen, tehát a betegség nem gyogyítható. Nehéz acceptálni, hogy Õszentsége ezt nem vette észre, de annyi bizonyos, legalább is külső látszatra, hogy a dolog nem túlzottan aggasztotta. Szerte a világon muszlim csőcselék leégeti vagy felrobbantja a keresztény templomokat és a keresztényeket legyilkolja. Hallott valaki is valami tiltakozást, demarsot Õszentsége részéről? Ami a muszlim csőcseléket illeti, megvallva az igazat, ez a rossz szokás igen elterjedt és saját vallásának hívőit is szorgalmasan gyilkolja, legutóbb 2017 november 25.-én pénteken, az észak szináji félsziget (Egyiptom) Bir al-Abed falucska al-Rawdah mecset szufi muszlim hivőit lemészárolták. A 25-30 számú ISIS terrorista gyilkosok előbb bombát robbantottak, majd a menekűlni próbálókat, gondosan ügyelve arra, hogy ilyenek ne legyenek, kézifegyvereikkel lelövöldözték. 305 legyilkolt (közöttük gyerekek, mit is számít) 128 sebesült. Ilyen a muszlim testvérri szeretet arculata, mit várhatnak a keresztények zsidók és egyébb hitetlenek?

Vagy mikor az ISIS harcosai tüntetőleg teatrálisan keresztény fejeket vagdosnak le, mint valaha a régy szép időkben az iszlám terjesztése és a keresztes háborúk idején? Tettüket nemcsak, hogy nem is titkolják, sőt filmen megörökítik, hagy üsse a guta és rettegés a hitetleneket. Nem lehet azt mondani hogy a szentszék, ha meg is rettent az ókori kegyetlenségek láttán, tiltakozását hangoztatta volna, de annyi biztos, hogy imádkoztak a szerencsétlenek lelkéért, de semmi esetre sem többet, mint amennyit szoktak. Pedig tudott, hogy az imádkozás csak akkor segít, ha tettekkel párosúl.

Nem is olyan régen Irakban és Sziriában az ISIS gyilkolta a keresztényeket (zsidók már nem voltak) és szisztematikusan lerombolta a keresztény vallás közel két évezredes szent helyeit, azon céllal, hogy újraírja a történelmet. Az ISIS által készített videofilmek barbarizmus borzalmairól iszonnyal és mély undorral töltötte el a világ normálisabb részét, de nem mindíg a neoliberális balt, melynek mindenre van valami ujjbólszopott magyarázata, mint a régi szép Sztálin periodusban. Iraqban a keresztények száma 1987-ben 1.4 millió volt, a 16.5 millió lakosság 8.5%-a. 2013-ban már csak 450.000, vagyis 2/3 „elpárolgott” egy negyed évszázad alatt. Ugyanakkor Iraq lakossága ma egyes adatok szerint 26 millió. Sziriában hasonló a helyzet 2014-ig az ISIS fellépéséig a lakosságszám 22 millió volt, melybὅl 8% (k.b. 1.8 millió) keresztény. A jelenlegi helyzetrὅl az adatok hiányoznak és még sokáig fognak hiányozni, mert senkinek sem sürgὅs, de azért mégis. Az egyik a Moszkvában tartott 3. világ keresztény közösség fóruma úgy véli, hogy a közelkeleti térség kereszténység 80%-al csökkent és ha valami nem történik, következὅ néhány év alatt a kereszténység el fog tünni. Ugyanazon forrás szerint míg 2000-ben Iraqban 1.5 millio kereszt’eny volt, napjainkban alig százezer, vagyis, 935-os csökkenés. Hasonló adatokkal szolgál a Gordon-Conwell theology szeminár US Massachusets tanúlmánya, mely szerint a közelkeleti kereszténység mely százalékaránya 1910-ben 13..6% volt, 2025-ben, 3% lesz. 2016-ban az EU, Anglia és az US a keresztényekkel történteket Iraq és Sziriában mint „genocide” bélyegezte meg, de a Trudeau féle kanadai liberáldemokraták ezt nem szavazták meg. Mi a véleménye Vatikánnak?

Azt sem lehet mondani, hogy a szent szék kihasználta a benne rejlὅ potenciált. A keresztények kálváriája 2014 januárjában kezdõdött, de csak októberben, vagyis 9 hónap késéssel ébredtek fel, de akkor sem józanodtak ki teljesen. Egy északiraki menekülttáboran, (érdekes megemlíteni, hogy a muszlim kurdok nemcsak magukat, de a keresztényeket is védték az ISIS-tὅl, noha hálát ne is reméljenek), mὕködὅ keresztény pap, Benham Benoka atya segélyért esedezὅ levele kerülὅ úton elérkezett a szentatyához, de elhinni nem lehet, hogy ilyen hírek már nem jutottak a Vatikánba. A pap egykoron az ISIS által elfoglalt Mosul melletti Bartella nevet viselὅ keresztény falucska papja és a szomszédos Ankawa-ban levὅ kathólikus szeminárium segédrektora volt. Mindez az ISIS megjelenéséig, most pedig sátorlakó menekὕlt. Benoka apellátuma még a kritikus órákban sem nem nélkülözte a konvencionális alázatosságokat, melyekben a pápa „szentatya, kegyes pásztorunk, ὅszentsége” titulusokat kapta. „Nyájad szerencsétlen helyzetben van, éhségtὅl szenved és elpusztúl”. A meghatott szentatya telefonon hívta Benoká-t, biztosította együttérzésérὅl az üldözött nyáját és és kegyes szavak kiséretében, nem kimondottan bὅkezὕen, egymillió US$-t utalt át. Politikai lépések nem követték a segélyt, pedig hathatósabbak lettek volna

.

Pope_Francis_South_Korea_2014

Franciscus papa

Fransiscus pápa ὅszentségének pedig nem állandóan hiányzik a bátorság és az üldözöttek ügyét olykor a szívén viseli. Az örmények lemészárlását jogosan a törökök számlájára írta és nem zavarta, hogy Erdogan idegrohamot kapott. A ruandai hutuk által a tutsik ellen genocide idejében az egyház részérὅl tapasztalható passzivitást elítélte és ezért bocsánatát fejezte ki. Ugyanakkor azonban, a saját nyája ellen elkövetett népírtásban a szentatya aktivitása nyilvánosan mérsékelt, de a myanmari (Burma) muszlim rohingya-k ügyében megpróbált felülni a lóra. A rohingyák, a Myianmar (Burma) muszlim kisebbség egyrésze, mely úgy mondja magáról, hogy muszlim kereskedὅk leszármazottai, de valójában bevándoroltak a szomszédos Bangla Deshbὅl. Fὅleg az ország észak nyugati, Bangla Deshel szomszédos részen élnek. Myanmar lakossága 53 millió, melynek 87%-a buddhista, 6.3% (3.28 millió) keresztény és 4.3% (2.28 millió) muszlim. Mig a keresztényeknek és más kisebbségeknek törvényben lefektetett kisebbségi jogaik vannak, a muszlimok nem rendelkeznek kisebbségi jogokkal, mivel a központi kormányzat szerint bengal bevándorlók, A muszlim kisebbség Mianmar megalakítása óta (1947) állandó fegyveres küzdelmet folytat önállósági megokolással. Legutóbb, egy évvel ezelὅtt, rohingya fegyveresek számos határállomást megtámadtak meg és gyilkoltak. Ennek következtében a hadsereg megölt 400 lázadót, falukat égetett le és hatszázezer rohingya menekülni kényszerὕlt Bangla Deshbe. Ezen menekültek javára póbált a szentatya beavatkozni, noha saját üldözött és menekülésre kényszerített nyájának megsegítésére, noha számos alkalma volt, nem avatkozott be. E célból látogatott Myanmarba, hol ünnepélyes keretek között százezernyi keresztény lelkesen fogadta.

Ami a szentatya zarándoklásának valódi célja volt, a helyzet nem volt rózsás inkább tüskés. A myanmariak, a rohingya ügyben való beavatkozást úgy tekintik mint egy nemzetközi muszlim konspirációt. Saját vallásának eminenciái figyelmeztették, többek között a lokális kardinális, Charles Maung Bo, akinek harciassága a rohingya ügyben már elpárolgott, hogy a pápa a rohingya szót száján ki ne ejtse, mert ezáltal nemcsak a rohingya ügynek árt. Más klerikális méltóságok is eltanácsolták a szentatyát, jómaguk a rohingyha, de esetleg a keresztények ügyének is árthat. Más megyházi méltóságok akik eltanácsolták a szentatyát maguk sem merték emliteni a rohingya nevet és a szó helyet, csak „R” betὕt használtak. A múltban a pápa a rohingyákat „testvéreknek és nὅvéreknek” titulálta. A szentatya találkozása Aung San Suu Kyi asszonnyal, az ország vezetὅjével, Min Aung Hlaing generálissal és más vezetὅkkel a rohingyák, sὅt, az „R” említése nélkὕl zajlott le. A pápa találkozott a Sangha Maha Nayaka, egy buddhista vallási tanács vezetὅivel is és felkérte ὅket az elὅítélet és és türelmetlenség elleni harcra, de specifikus kijelentéstὅl a rohingya ügyet illetὅleg, óvatosan tartózkodott. Mark Farmaner egy londoni aktivista a burmai ügyekben, avval, hogy a pápa nem merte a rohingya szót ki se ejteni, csak rontott a helyzeten és behódolt a Myanmariaknak. Valójában bárki is legyen, Londonban jártatni a száját, vagy Myanmarban, nem egészen ugyanaz.

A nyolvan éves szentatya súlyt fektet arra, hogy az elnyomottak megsegítὅjeként láttassék, ámbár mint láttuk, hogy a jelenkor muszlimjai némi elὅnyben részesülnek a jelenkor keresztényeivel szemben. Ami Jézus testvéreit a zsidókat illeti, azokat a szentatya nem tekinti üldözötteknek, annak ellenére, hogy maga a kathólikus szentegyház, kevesek kivételével, már kétezer éve az üldözés egyik megszemélyesítὅje és propagálója. Emlékezzünk egy röpke pillanatra XII. Pius homályos szerepére és behódolására a vallásellenes náciknak és vezérüknek.

Igaz ugyan, hogy diplomáciai kapcsolatok léteznek a Vatikán és a zsidók állama Izrael között, de az is csak hosszú töprengés után, Izrael állam újraalakulása után 1993-ban, vagyis negyvenöt év késéssel történt John Paul II. pápa bátorsága következtében. Viszont a kathólikus egyház, biblia (ótestamentum) ide, biblia (újtestamentum) oda, mindmáig nem érkezett annak a felismerésére, hogy Jeruzsálem Izrael fὅvárosa, mint ahogy azt John Trumpl elnök felismerte és kijelentette.Nem is beszélve arról, hogy különbség van fὅváros és szentség között. Jeruzsálem szent a kereszténységnek, szent az iszlámnak akik Mekka irányába imádkoznak és szent a zsidóknak, de mint fὅváros, csak a zsidóké mintegy három és fél évezrede.

Trump elnök bizonyára nem gondolta, hogy igaz mondásának ennyi apikoresze van. A muszlim államok autómatikus megtagadása mindennek ami Izraellel kapcsolatos, párosúlva európai hipokrata „multikultúrállamok” álszentségével akik megijedtek az amerikai elnök bátorságától. Az ayatullák Iránja biztosította a világot, hogy a palesztinok gyὅzedelmet fognak aratni a cionistákon és az amerikai szövetséges Erdogan azonnali pán-iszlám konferenciát verbúvált Isztambulban. Dimitrij Peskov, Putin szószólója konstatálta, hogy a helyzet nem könnyὕ, ami mint látható, igaz is.

Kinek is szent a szék? Franciscus pápa ὅszentsége, minden üldözött állítólagos gyámja kijelentette „képtelen vagyok elhallgatni mély aggodalmam, Jeruzsálem egy különleges város, szent a zsidóknak, keresztényeknek és a muszlimoknak és különleges a hangzása a béke ügyében”. Ez a mondat értelemben párhuzamos avval a mondattal melyet ὅszentsége Myanmarban mondott Sangha Maha Nayaka buddhista vallási tanács tagjainak, melyben felhívta ὅket az elὅítélet és a türelmetlenség elleni küzdelemre”. A lényeget, a rohingya ügyet lenyelte ugyanúgy mint azt, amit tud és amiben hite szerint hinnie kell, hogy Jeruzsálem a zsidó nép és Izrael 3.500 éves örök fὅvárosa és nem az 1967-es bukott háború következtében összeverbúválódott „palesztín” népnek,akitὅl úgy Jordánia, mint Egyiptom meg akartak szabadúlni.