Horthy, aki elárúlta a zsidókat, de nem csak a zsidókat...

Igen kár, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem tudja megfékezni az utóbbi években folyó Horthy, rendszere és gyászos elementjeinek ajnározását, sokszor még azokat sem, akik saját pártjához tartoznak. A január végi napokban a dicstelen jobboldal, de a kormányzópárt FIDESz egyes tagjai is, egy történelmileg jelentéktelen emlékmisét terveztek a feledhetetlen Horthy emlékére. Orbán beleavatkozása következtében a misét lemondták, de annak egyik szervezὅje, Lezsák Sándor aki egyben a magyar parlament alelnöke az elὅkészített beszédét, ha nem is volt alkalma elmondani, de leközölte, így senki sem hiányolhat semmit. A jobboldaltól megszokott aljasság biztos jele volt, hogy a „szentmisét” a Nemzetközi Holokauszt Emléknapján akarták megtartani, mert csak egy teljesen imbecilis valaki hinné el, hogy a kiválasztott nap véletlen. Marad a kérdés Lezsák urat illetὅleg, miért is járúlt hozzá ehhez. A magyar jobboldal zavartalanul folytatja az ismert abszolút erkölcstelenségét, azon az alapon, hogy zsidók ellen nemcsak, hogy mindent szabad, de ajánlatos is. Lezsák hegyibeszédében azt állította, hogy a zsidók tudatosan bemocskolták Horthyt, pedig ὅ volt a megmentὅjük. Lehet, hogy Lezsák olvasta Horthy történetét, de megérteni nem akarta, vagy képtelen volt megérteni. Amit Lezsák mond Horthyról, abban igaz még véletlenὕl sincs. Horthy irásban ismerte el, hogy antiszemita. Ha feltételeznénk, hogy Lezsák igazat beszél, akkor, hogy esett 600.000 ártatlan áldozat? Lezsák úr nosztalgiás a Horthy korszakra, én szerencsével átszenvedtem. Nehogy úgy jöjjön ki, hogy a zsidók mocskolása következtében bukott meg Horthy, az kizárólagosan színtiszta nyilas-magyar munka volt. Lezsák emlékezetének felfrissítésére alant egy rövid Horthy összefoglaló. Szép volna ha a patinás magyar parlament alelnöki titulusát viselὅ személy, bocsánatot kérne az egykori jeles és hazafias magyar zsidóságtól, helyesebben csak azok emlékezetétὅl.

.

Mikor még elemista voltam az orosházi zsidó elemiben, az iskola falán akkora képe volt vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak, amekkorát csak a fal megengedett és bizonyos, hogy ha a tanterem nagyobb lett volna a kép vele egyenes arányban nőtt volna. Az iskola a templomudvarban volt és a hétvégi imádkozásból sohasem maradt ki a kormányzó, noha képe magában a templomban nem volt parádéra téve, de Weisz rabbi az dróseban sohasem felejtette megáldani őt és számára segítségéért apellálni a Mindenhatóhoz, "ὅfὅméltósága kormányzó urunk" javára. Azt hiszem, hogy nem tévedek ha retróaktív megállapítom, hogy Horthy kormányzónak abszolút tiszteletben volt része a magyarországi zsidóság soraiban, sokkal nagyobb, mint amit megérdemelt volna. Aztán a helyzet megváltozott, a zsidókat elvitték kiirtani, noha a zsidók nem árulták el sem Horthyt, sem Magyarországot, Horthy mégis lemondott az apotrópuszi felelősségről, helyesebben magyarjainak nagyrészének támogatásával, de nem minden magyarral és a becsületes kisebbség kivételével, elárulta, megalázta, jogaitól, javaitól megfosztotta az egykor büszke, hazafias, magyar zsidóságot. A vesztett háború következtében, amit a kormányzó úr nem volt elég okos előrelátni, annak ellenére, hogy az angolok iránt megkülönböztető tiszteletet érzett, Portugáliában élt mint menekűlt, a bolond zsidók tartották anyagi becsületét és ott adta vissza bűnös lelkét teremtőjének 1957-ben és békében nyugodott a helyi katonai temetőbeni, míg áskálódó hívei nem találtak megfelelő alkalmat arra, hogy kiássák és porait magyar földbe helyezzék át végső nyugalomra. Kár volt megbolygatni örök nyugalmát.

!993-ban úgylátszik, megérett az alkalom Horthy ujratemetésére az egykori kenderesi birtokán. Két nem valóságos ok volt a holttest relokációjára. Az egyik a halott kivánsága, a másik a magyarok beteges nosztalgiája, nem egy éppen dicsőséges nemzeti korszakra, de kimondottan bukott, vesztes és inkább egy nemzeti katasztrófára korára, mely folyamán Magyarország hátbatámadta Jugoszláviát röviddel egy örök baráti szerződés aláírása után, megtámadta német kérelemre a nála sokszorta erősebb Szovjetúniót. Majd hamarosan szembetalálta magát Angliával és Amerikával, de sebaj, minden logika és indok hiányában a lovastengerész hadat üzent Angliának és Amerikának is. Tehát Horthy már nemcsak a kommunizmus, de a kapitalizmus ellensége is volt. Mint várható, végül is döntő és megalázó politikai és katonai vereséget szenvedett, mely következtében kétszer egy év lefolyása alatt elfoglalták az országot, elὅbb a szövetséges nácik, majd az oroszok. A kalandban a lakosság vesztesége egymillió áldozat volt.

E tragédiáért felelős kalandor kormányzót temették újra, honi földbe 1993-ban. Logikus, hogy az újtatemetés a politikai vezetőség és a miniszterelnök Antall József teljes tudatával és beleegyezésével történt, noha az említettek a felelősséget nem vállalták. Antall "beteg" volt, de csokrot küldött, majdan miután csend lett személyes tisztelgő látogatást is tett Horthy hamvainál. Balsai István igazságügyi, Boross Péter belügy, és két további miniszter, résztvettek a temetésen, de kizárólagosan csak mint "privát személyek", azonkívűl mintegy ötvenezer privát hódoló. Az újratemetési folyamatot igen óvatosan, kiskanalanként adagolták be a helyi és a világ közvéleménynek és a folytatást is, melyek Horthy szobrokban és emlékművekben nyilvánúl meg, és Horthy csődbejutott rendszerének totál rehabilitációjában kulminálódott és egyébb melléktermékeinek (Wass, Nyírő, Tormay) feltámasztásához. Miközben németek Hitlert igyekeznek elfelejteni, az oroszok Sztálint, az olaszok Mussolinit (legutóbb Torino városi tanácsa megvonta a volt Duce diszpolgári kitüntetését), a magyarok fokozódó ütemben életrekeltik a Horthyt és rendszerét, és hamis történelmi perspektívába állítják be. Teljesen homályosan, mint "országgyarapítót" emlitik. Mi is a gyarapodás? Nagy semmi.

A magát jobb-nak nevező politikai valami, amely 1944-ben döntő és lelkesen áruló szerepe volt Horthy megbuktatásában, nemcsak lelkesen vesz részt a reinkarnációs fesztiválban, de igyekszik azt irányítani. Mellettük egy NEKB-nek rövidített (Nemzeti Emlék és Kegyeleti Bizottság) Boross Péter volt belügy, majd miniszterelnök vezetése alatt szorgoskodik a dicstelen múlt megörökítésén. Ugyanezen Boross Péter, saját állítása szerint „nem emlékszik” arra, hogy anno dacumál a második világhánború alatt, antiszemitizmus lett volna Magyarországon. Bizonyára komoly bajok vannak az emlékezὅtehetségével. Kenderesen Horthy mauzoleum van, emlékmúzeum, kastély, zarándokhely, de bizonyára semmi emlékeztető a magyar zsidóság tragédiájára. A napokban egy további lépés következett, Horthyt a "nemzet halottjának" deklarálták. Nem a halott veszélyes, hanem a szelleme és a kora iránti beteges nosztalgia azonban igen, melyek ismételt tragédiához vezethetnek. Kádár lelépése után 1988-ban, egy igazi magyar demokrácia fejlődésére adódó alkalom volt, mely reméljük, hogy nem vész lassan a ködbe és akkor a kérdés az, mi leend ismét? Párhuzamosan a jelenlegi demokráciával, egy lappangó náci-nyilas hólabdácska kezdett görgedezni, melyet senki nem vett komolyan és ma már komoly lavina méreteket ölt, hasonlóan az 1920-tól az 1945-ig történtekig és senki nincs a láthatáron, kevesen vannak akik ezt komolyan veszik és félὅ, hogy megakadályozni igen nehéz lesz. Horthyt is antiszemitizmusa, nyilas magyarjai, hadvezéri álmai tették tönkre. Míg lovastengerész korában felettesei óvták meg az angol flottával való összeütközéstὅl, 1919 után, mikor ellenfeleit (IV. Károly, Ágost József fὅherceg és Gombos Gyula) már elvesztette a féket. Ma már nem csak az egyre szaporodó jobboldali politikai irányzatokról, 17-20% nácinyilasfasiszta szavazó és paramilitáris bandákról van szó (Horthy érában szabadcsapatok), hanem a jelenlegi demokratikus államszervezet megbuktatásáról, itt ott az uralkodó párt egyes tagjainak jóváhagyásával. A tendenció egy leplezett résztvétel egy olyan folyamatban, minden vonalon, mely teljében rehabilitál egy olyan letünt feudális jobboldali diktatórikus államrendet, amely negyedszázad alatt 1919-1945, Magyarország feldúlásához vezetett, egymillió emberáldozathoz, beleértve 825.000-nyi magyar zsidó lakosságból hatszázezerének az elpusztításához, az ország megszállásához előbb a német szövetséges majd az indokolatlanúl megtámadott Szovjetúnió általi katonai elfoglaláshoz, majdan egy közel félévszázados kommunista államrendhez. Horthy majd Szálasi Magyarországa volt az egyetlen mely avval „büszkélkedhet”, hogy kitartott a nácik mellett a végpontig, sőt, még nyolc nappal Hitler halála utánig is. Ez a gyászos egynegyed évszázad 1919-1945, egy ember nevéhez kapcsolódik, vitéz nagybányai Horthy Miklós, kormányzó, őfőméltósága, a legfelsőbb hadúr, miegymás, mostantól kezdve a nemzet halottja is. Remélhetőleg a nemzet mégsem lesz a halotté.

Horthy egy nemesi magyar család leszármazottja. 1868-ban Kenderesen, a család 1.500 holdas birtokán született. Gyermekkorában sokat szenvedett az apjai szigortól és már nyolc éves korában, két év otthoni magánútoni tanulás után elszakadt az anyai szeretettől, a Debreceni Református Kollégiumban, majd a Soproni Gymnáziumban nevelkedett. Tizennégy éves korában felvették a fiumei tengerészeti akadémiára. Az akadémia keresett volt és 612 jelölt közül mindössze 42-t vettek fel. Megjegyzendő, hogy Horthy nem volt jó tanuló, inkább jó sportember és felvételét annak köszönhette, hogy az osztrák vezetőség akarta, hogy egy magyar jelöltet is felvegyenek. Mint az kiderὕlt, nem lehet mondani, hogy jól választottak. Kétségtelenűl jobb sportember volt, mint gondolkodó elme és ennek következtében az "úri" társaságokban jól mozgott, ami a bölcsességet illeti, abban nem dúskált és nem volt az erősebb oldala.

1900: Horthyt, ki ekkor harminckét éves, sorhajó hadnaggyá léptetik elő. Egyrészt boldogan lébuskál az életben, másrészt a tiszti élettel kapcsolatos kártya, dorbázolás, piálás és nők, eladósodáshoz vezetnek. Otthonról ugyan kap némi támogatást, de az az igényekhez képest, gyenge fedezéknek bizonyúlt. Mint a korabeli tiszteknél szokás volt, elhatározza, hogy megnősűl, természetesen gazdag lánnyal, mint üdvös és célszerű volt a monarchia tisztjeinél, hogy legyen anyagi fedezet az említett életörömökre. Egy családi találkozás alkalmával bemutatták neki a nála 13 évvel fiatalabb Purgly Magdolna nevű hajadont, egy földbirtokos lányát aki szép is volt és "tehetős" is, tehát pontosan megfelelt a követelményeknek, A következő évben, 1901, meg is volt a nász. Ami Horthy katonatársait illeti, ott a helyzet alapjában más volt, sem a tisztek, sem katonái nem szerették. Hegyes pödört bajuszát gondosan ápolta, ezért elnyerte a kandúr becenevett és nyávogtak, ha róla beszéltek. Horthy babonás volt, egy Indiából hozott rózsafűzért morzsolt a kezeiben. Az ágyból soha nem lépett ki bal lábbal, és ha tengerészek a tengerbe köptek, dührohamot kapott. Pénteket tartotta a szerencsés napjának, tizenharmadikával kapcsolatban a babona oda vitte, hogy e napon nem kezdeményezett semmit. Mint tiszt, kegyetlen volt, tulajdonság, melyet apjától örökölt és egy matrózlázadás leverése alkalmából a legénységet megtizedeltette. Horthy ekkor már Admirális volt és ez múltjában egy kitörölhetetlen, fekete pont. Az megokolás állítólagos parancsszegés, a vérengzés Horthyra jellemző kegyetlenség, mikor az ú. n. cattaróí lázadás következtében megtizedeltette matrózait, 200 áldozat. E gyalázatot életrajzából természetesen, igyekeztek kiradírozni. Azt viszont, hogy Károly király kitüntette a lázadás leveréséért, mindenütt fel van tüntetve. Ami előrehaladását illeti a ranglétrán az elég gyors volt és református vallása ellenére igen jól elrendeződött a vallásos római kathólikus császári környezetben. Ráadásúl magyar származású volt, de olyannyira sikeresen illeszkedett be, hogy a magyart egész életében német akcentussal beszélte. Elég, ha megtekintjük aláírását, melyen minden betű világosan olvasható A harmadik betű az "r" nem magyar betűvel van írva, hanem gótikus "r" betűt használ, neve egyébb betűi, mindkét nyelvben azonosan vannak írva.

Mint említettem, Horthy 1901-ben feleségűl vette jószáshelyi Purgly Magdolnát, mint nevéből is látható nemesi származású hölgy. A női ágon azonban volt valami zsidó beütés egy Vodiáner nevű zsidó családból. Innen ered az, mikor a jóértesűlt nyilaskeresztesek kőrök Horthy ellenes kirohanásaik alkalmaikor, "Rebekka ki a várból" kiálltásokat hallatták és ily szövegű röplapokat szórtak szét. Ez természetesen nem befolyásolt semmit, Magda szépségét bizonyára nem. Horribile dictu, Magyarország Horthy által tervezett uralkodói dinasztiája zsidó beütést hordott volna magában? Másokkal szigorúbb volt a zsidó beütés miatt, memento Imrédy Béla miniszterelnök. Életrajzírói nem csak ezt, de egy további nagy horderejű epizódot szeretnének törölni életrajzából, Károly trónörökös és a nála hat évvel idősebb Horthyné szerelmi légyottját. Horthy Polában tengerészkedett és tette a szépet az ottani hölgyeknek, kártyázott, iszogatott és dorbézolt, míg felesége a gyerekekkel Bécsben élt és mélyen benne volt a császári udvari társadalmi életben. A viszony egészen addig folytatódott, mígsem Károly feleségűl vette a trónörökösségi szempontból is kóser Zita Bourbon Parma hercegnőt 1911-ben. Horthy család természetesen meghívott vendég volt, de egyedűl Horthy vett részt az esküvőn, neje Magda otthon fetrengett súlyos fejfájással. Mint említettem, Károly házassága megfelelő volt trónörökösödési szempontból és előtte már csak egy rivális maradt, Ferenc Ferdimánd. A nős Rudolph trónörökös közös öngyilkosságba menekült az alacsonyrangú Vecsera Máriá bárónővel való viszonya következtében. Ferenc Ferdinánd gyerekei szintén nem jöhettek számításba, apjuk hotfolé (morganatikus, rangon alúli) házassága miatt. Károly trónörökös kegyeibe vette nemcsak Horthynét, de Horthyt is, nincs kizárva az említett flört következtében, Magda ugyanis nem felejtette el férje ügyeit a császári udvarban ügyesen és következesen előmozdítani. Horthy a világháború előtt néhány évig Ferenc József szárnysegéde volt. Ferenc József halálával (1916), miután Ferenc Ferdinándot meggyilkolták 1914-ben, Károly maradt az egyedűli trónjogosúlt és meg is lett koronázva mint Karol I. Austria császára és egyszemélyben IV. Károly magyar apostoli király. Károly Horthyt 1918 februárjában ellentengernagynak nevezte ki és egyuttal Horthy lett a monarchia utolsó tengerész parancsnoka.

Nemcsak Magda, de Horthy is megtett mindent, hogy előmenetelét a ranglétrán elősegítse. Horthynak szerelmi kapcsolata volt József Ágost főherceg feleségével, Auguszta Mária Luiza főhercegnővel, aki ugyan falánk, kövér és közismerten csúnya volt, dehát egy nem gazdagnak született magyar kisnemesnek katonai és társadalmi előrehaladásért, nehezen meg kell dolgoznia. A relatíve erős Osztrák-Magyar Monarchia flottája az első Világháborúban nem sok vizet zavart, a nem túl erős olasz, szerb, szlovén és az igen erős angol flottával szemben és a legtöbb időt a Pola kikötőjében töltötte, itt-ott megreszkírozva kitöréseket, melyek leginkább balul ütöttek ki. Horthy nagy tisztelettel viszonyúlt az angol flottával szemben nagysága és évszázados sikerei miatt, mint az az emlékirataiban meg van említve. 1917-ben Horthy, mint a Novarra parancsnoka más hadihajók kíséretében áttörték a otrantói zárövet és 12 gőzöst el is süllyesztettek, de elkapta őket az angol hajóhad és menekülésre kényszerítette. A Novarrát több találattal harcképtelenné tették és egy másik hadihajó, a Saida, vontatta visszafelé az anyakikötőbe. Horthy súlyosan megsebesűlt és életrajzírói szerint a parancsnoki hídra vitette magát (tény, ami fényképen meg van örökítve) és tovább "vezérelte a harcot" (gyakorlatilag a menekülést, életrajzírói szerint, míg el nem ájult. Külön és jogos kérdés, hogy miféle harcot vezérelt egy vontatott, harcképtelenné tett, menekülő csatahajón? Közben más monarchia církálók is megjelentek és így aztán sikerűlt megmenekülniük.

Második hőstett 1918-ben történt, mikor Horthy már az osztrák-magyar monarchia admirálisa volt, az I. Világháború végén. Az ellenségét, főleg olasz, szlovén, szerb hadihajókat ki akarták szorítani az otrantói szorosból. Ehhez, a nagy stratéga Horthy, négy hadihajót indított, közöttük a Szent Istvánt, a vadonatúj és ultramodern cirkálót, a monarchia büszkeségét, melyeknek védelmét, lehet, hogy magabiztos vitézsége következtében, elhanyagolta. Két olasz motorcsónak ötszáz méterre megközelítette a hajóit, és két torpedóval elsűlyesztette a Szent Istvánt, az osztrák-magyar monarchia hadiflottájának legjobbját. Ennyit Horthyról, mint admirálisról, akit néha életrajzírói, Pola hősének becéztek. Horthy nagy tengeri győzelmekről álmodozott, de felettesei sikeresen lefékezték, tudván az angol flotta fölényét. Horthy utolsó kinevezése, IV. Károly megint, altengernagy, ekkor 1918 októberben, mint utolsó tengerész parancsnoki aktus, nem valójában harcászati, az egész ausztrák-magyar flottát épségben átadta a szerb-horvát-szlovén parancsnokságnak, természetesen IV. Károly parancsának megfelelően.

1919-ben, Pesten a 133 napos Tanácsköztársaság uralkodott, mikor a bevonúló román és cseh katonaság szállta meg az országot és verte le az munkásokból és négyéves Világháború kimerűlt katonákból verbúvált vörösöket. Az ellenforradalomnak titulált valami, Szegeden verbúválódott és Gömbös Gyula nevű tiszt, aki hősiesen nem ismerte el a formálódó Trianoni egyezményt, más tisztekkel egyetemben Szegeden garázdálkodtak és gyilkolgatták a politikai ellenfeleket és zsidókat, kinevezvén azokat kommunista elementeknek. Ápolván a "Szegedi Gondolat"-ot, Gömbös meghívta a Kenderesen lapuló Horthyt, hogy álljon a szervezkedők élére. Horthy hivatalos kinevezése, mint "az összes magyar haderők parancsnoka" nem mástól mint az épp akkor 16 napot kormányzó József Ágost főherceg trónörököstől jött, akit már nejével együtt említettem. Gömbös ugyan a vezető szerepet magának szánta, de ily szempontból, Horthy mindíg és mindenkinél jobban kombinált. Horthy ügyesen kihasználta az angol-francia gyöztesek félelmét a kommunizmustól és mikor a Trianoni szerződés után az idegen hadak kivonultak (1919) Horthy fehér lován seregei élén befutott Budapestre. Kissé meglepte Horthyt, hogy a bevonuló sereget üdvözlő tömeg "Éljen a Szentkorona! Éljen a Királyság" kiálltással fogadta. Még el sem kezdődött a bevonulás, már elkezdődtek a tömeges letartóztatások. Az első és legfontosabb dolog, nem a lakosságról való gondoskodás, hanem a leszámolások, kvázi reakció a vörösterrorra. Míg a vörösök gyilkosságai jóval ezer alatt voltak (avval sincs mit dicsekedni) a fehéreké szerény felértékelés alapján, több ezren, de számadást senki nem vezetett. Orgovány, kínzások, fosztogatások, ítélet nélküli kivégzések, kegyetlenkedések, akasztások, tuszok szedése zsarolási és anyagi célokra. Horthy nemzeti hadserege, avagy a fehér terror, amely sikeresen túlszárnyalta a vörös terrort, tisztikarában 17 zsidó volt. Az ártatlan áldozatok kommunisták, nem feltétlenűl a vezetők, mert azok elmenekültek, a rendszer vélt ellenségei, egyéni leszámolás áldozatai és természetesen zsidók, nem kommunisták, csak zsidók, ez alkalommal is, mint mindíg. Prónaynak a dunántúlon szerte heverő zsidó hullák nem voltak elegek, ő ugyan ki akarta írtani az összeset, de erős európai nyomásra, Horthy lefékezte. Egyébb nevesebb fehér tisztek, Ostenburg-Moravetz Gyula. Francia Kiss Mihály, Héjjas Iván... Horthy miután megszilárdította hatalmát, 1920-ban a gyilkos osztagokat megszüntette, a tetteseknek természetesen a haja szála sem görbűlt meg. Horthy egyik életrajz írója, az amerikai Thomas Sakmyster azt írja, hogy Horthy csendben támogatta a fehér terror tisztjeit. Még lélegzetvételre sem volt idő, már 1920-ban rögvest folytatódtak az antiszemita lépések. Teleki Pál gróf miniszterelnök és az álszentségtὅl átitatott Prohászka Ottokár katólikus püspök kezdeményezésére bevezették a Numerus Clausust és belekezdtek a zsidótörvényekbe. Ez volt a legfontosabb és egyetlen probléma egy vesztett négyéves háború, Trianon, polgárháboru és két idegen hadsereg megszállás következtében megtépázott országban. Aztán úgy vélték, hogy az összes problémák megoldódtak, miután 22(!!) zsidótörvényt hoztak és 267(!!) ú. n. "rendeletet" zsidók ellen, legtöbbjét a német bevonulás előtt! Ilyen számok láttán, nehéz elkepzelni, hogy valaki is normális volt az adminisztrációban és az ultimatív felelὅs a bandavezér, vitéz nagybányai Horthy Miklós. Azt állitani, hogy a zsidóellenes törvényeket és rendeleteket Horthy azért engedélyezte, hogy a zsidókat megmentse akár a németektὅl, akár a magyaroktól, beteges agyra van szükség és ahhoz is, hogy mindezt Horthy kimondott beleegyezése nélkὕl lehetett kivitelezni..

Az állandó szónoklatok a Trianonnal kapcsolatban valójában folytatódtak, és folytatódnak ma is, "Nem, nem soha", de mindenki tudta és tudja ma is,, hogy ez csak színház, mert senki sem gondolt csinálni semmit egyetlen környezὅ állam ellen sem. Ha gondoltak is ilyesmire, soha nem volt valójában erre megfelelő katonai vagy politikai helyzet. Ez a Trianon nosztalgia már közel száz éve napirenden van, annak ellenére, hogy hangoztatói tudják legjobban, hogy valamit is csinálni, gyakorlatilag lehetetlen. Könnyebb volt a zsidókkal foglalkozni, akinek senki nem jött védelmére, az igazat megvallva a zsidók sajátmaguk sem küzdöttek a csapások ellen, vakon bízván a magyar államrendben és fὅleg Horthyban, pedig az Új Testamentum mondása, "aki bízik, nem csalatkozik" zsidó ügyekben nem vált be.

Horthy, a II. Világháborúban a Trianon ügyben a zavarosban halászott, hisz tudhatta volna, hogy a visszakapott részek elvesznek egy bukott háború után, sőt, tudván Hitler terveiről, tudta, hogy Hitler győzelme esetén is Magyarország nem illett a náci tervekbe. (Lásd, menyének könyve, ifj. vitéz nagybányai Horthy Istvánné kormányzóhelyettes felesége, báró Edelsheim Gyulai Ilona "Becsület és Kötelesség"). A Budapestre fehér lovon való bevonulástól kezdődően ujabb és újabb zsidótörvények láttak napvilágot, az elkövetkezendő negyed évszázad folyamán, Horthy egész kormányzósága alatt, egészen bukásáig. Az egyedüli ember akinek egy szava is elég lett volna pontot tenni a magyar antiszemitizmusra, az Horthy. Mivel Horthy nem szólalt meg, tehát bűnös volt zsidó ügyekben. . "Bűnösök között cinkos aki néma" (Babits Mihály: Jonás Könyve). Károly király, aki favorizálta és megbízott Horthyban, 1919-ben titokban Magyarországon volt azon céllal, hogy visszaüljön a trónra, mely ügy igen biztatóan haladt, ugyanis a lojalista seregek a külvárosban voltak és Budapest elfoglalására készülődtek A Habsburgok állítólagosan leghűebb embere, Horthy akivel titokban találkozott, elárulta, becsapta és kitessékelte az országból azzal az indokkal, hogy a franciák keresik, le akarják tartóztatni. Horthynak nem volt többé Károlyra szüksége, a hatalmat maga akarta birtokolni. Nemcsak Károlyt ejtette át, hanem József Ágost főherceget is (felesége a már fentebb említett Auguszta Mária Lujza főhercegnő), aki valójában szintén törvényes magyar trónörökösnek számított és kétszer kormányzó is volt. Először 1918 novemberében három napig, mikor is Károlyi Mihály lett miniszterelnök, majd 1919 augusztusában 16 napig, mikor az országgyűlés, fenyegetve a Horthy tisztjeitől. Prónay Pál és terroregységei a parlament elὅtti téren forgolódtak megfélelmítés céljaira. Horthyt választotta meg mint kormányzót, ideiglenesen „egy pár hónapra”, amíg „a királyság dolga elrendeződik”. Csak kilenc gerinces parlamenter mert Horthy ellen szavazni. Valójában Horthy alatt Magyarorszák „királyság” maradt élén egy lovastengerésszel, mint örök kormányzó. Ez aztán kerek huszonöt évig tartott, míg német szövetségesei, Szálasi és a hemzsegő magyar árúlók, beleértve felesküdött katonatisztjei, ki nem rúgták az imádott kormányzót aki német szövetségei koncentrációs táborában volt fogoly a háború végéig, mintegy hét hónapig. Ismétlem, a zsidók semmi fázisban nem voltak sem Horthy, sem Magyarország árulói. Horthynak sok infantilis dolga volt. A babonásságát már említettem. A másik a fehér ló, mely tudatos vágyakozás az ősmagyar romantika felé és nagymértékű. Horthy féle theatrálitás. Ennek egyik kifejezése a fehér ló, mindenhol, ahol alkalom adódott szerepelt a fehér ló. Az 1919-es budapesti bevonuláskor, majdan 1938 és 1939-ben, a "felszabadító" alakjában. Fasiszta példaképei sohasem ücsörögtek lovon: Adolph Hitler Mercedest használt, Mussolini gyalog vonúlt be Rómába. A másik, a vitézi rend (gyakorlatilag lovagrend), melyet már 1920-ban maga Horthy alapított. Mi sem természetesebb, a vitézek első kinevezettje maga Horthy volt és a negyedszázad alatt mintegy 25.000 vitézt avattak. Nem tudom, hogy volt olyan zsidó aki ezt kiérdemelte, volt egy unokabátyám, Kolin Ernő, a csehoszlovákiai megszállás egyik súlyosan sebesűlt hőse (két tüdőlövés, mellyel másfél óráig tartotta vissza a támadó cseheket), aki Horthytól, aki személyesen meglátogatta a kórházban, (mellesleg Horthy sokkban volt, mikor megtudta, hogy a hős zsidó), adott néki egy kisezüst vitézségi érmet, noha bizonyára nem vitézségi titulust. Aztán, mint munkaszolgálatost Kolint az egykori kitüntetett hőst hálából Ukrajnába vitték, majd Dorositsba, de ὅt ott még nem sikerὕlt kinyirniuk, de mi késik, nem múlik. Érdekes kuriózum, hogy az említett érem nem védett egy zsidót, de a német vaskereszttel kitüntetett zsidó munkaszolgálatos (Dr. Fuchs Jenőt) hazahozták a frontról. Mely európai államban, vagy bárhol létezik manapság, ez a beteges vitézi címkórság, melyet napjainkban Magyarországon felújitottak? Sehol!

Horthy és a fehér ló

Hogy a tudományt se hanyagolja el, Horthy megalapitotta a Corvin lánc kitüntetést a tudomány, művészet és irodalom kiválóságai számára. Ebben nem volt dömping mint a vitézségben, hisz kevesebb tudósra volt szükség mint vitézekre, és egy időben csak tizenkét élő, Corvin láncot viselő személy lehetett. Természetesen erre sem találtattak méltó zsidó kitüntetettek, leszámítva báró tolcsvai Korányi Károly orvosprofesszort, akinek apja Frigyes, szintén orvos, Nagykállóban mint echt zsidó született Kornfeld néven, de húsz éves korában kathólicizált. A Corvin lánc kitüntetést az említett megkötéssel felújították 2001-ben, és ekkoron Teller Ede az ismert amerikában élő magyar származású zsidó fizikus, a hidrogén bomba atyja, kapta meg e kitüntetést. Horthy nem volt okos. A Trianon ügybe némi iagazságérzet hátterével, érzelmeitől és becsvágyától vezetve belelovalta magát, Hitlernek csodálója volt, de nem vice versa, meggondolatlanúl kapott az alkalmakon. Csehoszlovákia szétbomlásakor visszaszerezte Szlovákia egyrészét és Kárpátalját, Jugoszlávia megtámadásakor a Bácska-Bánát egyrészét és a szlovén Muraközt, és a Bécsi Konferencia eredményeként Erdély egyrészét. Mindenhova fehér lovon vonúlt be. Nagyváradon a seregei élén belovagoló Horthy fehér lovát kantáron fogva a zsidó Veiszlovits, volt első Világháborús huszárkapitány vezette teljes huszári díszben, egészen a szállodája dísztermébe. Mellesleg, Veszlovitsot aztán magyar bajtársai agyonverték, hogy megspórolják az deportáció kellemetlenségeit. Aztán Hitler szavára Horthy megtámadta a Szovjetuniót és a közel negyedmilliós második hadsereg egészen Voronyezsig jutott védeni a magyar határokat a kommunizmus ellen. Vajjon volt e képessége Horthynak felfogni, mi lesz a háború befejezése után? Ki lesz a nyertes? Nyavalyát, nem volt józan esze, sem ítélőképessége és bukás lehetőségére nem is gondolt. Vegyük összehasonlítás képpen a spanyol Francisco Francot, aki hatalmát Hitlernek köszönhette, aki aktívan megmentette a spanyol polgárháborúban, 12.000 német katona és légierő küldésével. Spanyolország évszázadok óta követeli Gibraltárt, mely földrajzilag az ibériai félsziget szerves része. Vajjon Gibraltár ideiglenes megszerzésének vágya belevitte Francot Hitler háborújába? Mikor Hitler-Franco találkozáson az előbbi felszólitotta az utóbbit, hogy lépjen be a háborúba, az lelkesen igent mondott, de óvatosan távolmaradt. A német SS-ben mintegy 400.000 külföldi szolgált, mindössze 3.000 spanyol önkéntes. Na és hány magyar önkéntes volt? 40.000! Franco nem csatlakozott a háborúhoz, nem ment bele Gibraltár ideiglenes visszafoglalásába, mely ellen az angolok katonailag tehetetlenek voltak, sőt, zsidógyilkosságokba sem vett részt! Az a zsidó, akinek sikerűlt Spanyolországba menekűlnie, megmenekűlt és nem lett kiadva, mint példáúl Kamenyec Podolszkijba. A finnek Mannerheim tábornokkal csatlakoztak ugyan a németekhez miután a Szovjetúinió megtámadta ὅket. Mannerheim mint német szövetséges nem küldte munkaszolgálatra zsidó katonáit és nem adta ki zsidait a náci szövetségesnek Hitlernek. A bulgárok?

Horthy megátalkodott antiszemita volt. Miután Adolf Hitler uralomrakerűlt, akit Horthy nagyon tisztelt, tisztelet, amely nem volt kölcsönös, Hitler a káplár lenézte Horthy admirálist. Egyik beszélgetésük alkalmával, Hitler antiszemitáskodott, Horthy megjegyezte, hogy őt nem kell antiszemitizmusra tanítani, csak tanúlni lehet tőle. Horthy antiszemitizmusához semmi kétség sem férhet. Teleki Pál ("Kedves Bóli") miniszterelnökhöz írt levelében, 1940 október 14.-én írta: "Én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb., zsidó kezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe -kivált külföldön- a zsidó. Mivel a kormányzat egyik legfontosabb feladata az életstandard emelése, lehetetlen a zsidókat egy-két év leforgása alatt kikapcsolni és hozzá nem értő, nagyszájú elemekkel helyettesíteni, mert tönkre megyünk" Nemessége, vitézsége és kormányzói őfőméltósága ellenére e mondat alávaló hazugság. Mikor 1920-ban a Numerus Clausus kihirdették, Horthy és Teleki aláirása van a törvényen, melyet a következő szöveg kísér: "E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, a törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mind magam megtartom, mind másokkal megtartatom." Nem kis képmutatás kell ahhoz, hogy ezt a Európában akkoron egyetlen államban fabrikált antiszemita döntést úgy beállítani, mint népakaratot, melyet a kormányzó magára nézve kötelezőnek tart.

Ugyanennek az antiszemita Telekinek öngyilkossága alkalmával írt búcsúlevele élesen világít rá Horthy labilis erkölcseire, "a fejétől bűzlik a hal alapon.". "Főméltósos Úr! Szószegők lettünk - gyávaságból - a mohácsi beszédem alapvető örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet örűl és mi odadobtuk becsületét . A gazemberek oldalára álltunk - mert mondvacsinált attrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok! Teleki Pál". Hát igen hullarablók, legpocsékabb nemzet, gazemberek oldalán. Helyes szavak és helyes meghatározások, melyeket nem más mint a patinás antiszemita Teleki mondotta. A fehér terror volt a kezdet, a numerus clausus folytatás. Zsidótörvenyek és rendeletek szabadon fabrikálták. Összevetve 22 zsidótörvényt és 267(!!) zsidóellenes "rendeletet" hoztak, legtöbbjét a németek bevonulása előtt. Ha az ember Lezsák úrra gondol, bizonyára ezeket a rendeleteket Horthy azért engedte bevezetni, hogy könnyebb legyen megmentenie a magyar zsidóságot, ami nem sikerὕlt.

Prelüd a tömeggyilkossághoz, a Holokauszt főpróbája: 1941-ben, mintegy 16-18.000 "hontalan" zsidót (de nem csak) Körösmezőn koncentráltak, majdan embertelen körülmények között átszállították őket marhavagonokban Kamenyec Podolskij-ba, ahol 1941 augusztus 27-28.-án a németek lemészárolták őket, 6-8.000 más zsidó szerencsétlennek együtt. Horthy és Keresztes Fischer belügyminiszter tudtak a dologról, de hallgattak. Horthyné levélben lett értesítve Schlachta Margit által. Talán szégyelték magukat? Kétségtelen, volt mit szégyellni, de ezek nem szégyellős tipusok. Ezeket a zsidókat azon megokolással küldték halálba, hogy nem magyar állampolgárok. Később, már nem is indokolták, egyszerűen másokra tolták. 1941-ben Horthy a Jugoszlávia támadására küldött német csapatokat átengedte Magyarországon és felrúgta a Jugoszáviával frissen kötött örök barátsági szerződést, sőt, magyar hadsereget küldött happolni, a Bácska Bánátba. Hitler, ennek ellenére az említett területekből egy részt (a nagyobbat) Horvátországnak adott, másokat megtartott magának. Mit gondolt Horthy, hogy Hitler a háború után további Trianon területeket ad vissza Magyarországnak, miután két csatlós államot fabrikált trianoni területekből, Horvátországot és Szlovákiát ?

1942 januárjában, egy állítólagos partizán akció retorziójaként, miután a partizánokat felszámolták, a magyar hadsereg és csendőség vérfürdőt rendezett dél Bácskában, Újvidék és környéke civil lakossága ellen, 3.808 ártatlan áldozattal, beleértve asszonyok, gyerekek, öregek. 2578 szerb, 1068, zsidó de sok más náció is, természetesen ártatlan magyarok is voltak közöttük. A visszatérő partizánok szörnyű bosszút álltak és több mint tízezer magyart gyilkoltak le, de nem nőket, gyerekeket és öregeket. A jugoszlávok Titóval az élen azt állították, hogy a parancsot a gyilkosságokra maga Horthy adta és kérték is kiadatását a háború befejeztével. Az amerikaiak készen voltak Horthyt bíróság elé állítani, de felelősségre vonás megbukott Sztálin révén, nem azért mert annyira szerette Horthy, de szívből gyülölte elvtársát Titot, az imperializmus láncos kutyáját, mert az nem engedte be az orosz hadsereget Jugoszláviába. Rákosi sem volt elég követekezetes és rámenős, mint általában, amellett nem mert ideálja és apostola Sztálin ellen fellépni. Így menekűlt meg Horthy az akasztófától . Aztán jött 1944 március 19.-ike, a német bevonulás, puskalövés nélkűl. A világtörténelem egyetlen esete, hogy az egyik szövetséges katonailag megszállja a másikat, ismétlem puskalövés nélkűl. Nincs vele mit dicsekedni. A háború kezdetén, mikor Hitler katonai hatalmának teljében volt, egyetlen állam, legyen az bármily gyenge katonailag, nem hódólt be fegyveres konfliktus nélkül. A németek bejövetele után Horthy írásban tudomására hozta a Sztójay kormánynak, hogy zsidóügyekbe nem kíván beleavatkozni. A vidéki zsidóságot, mintegy 437.000 főt a halálgyárakba deportálták a magyar csendőrség, rendőrség, államvasutak, állami organizáció és kinek nem az aktív lelkesedésével, odaadó segítségével és finanszírozásával, rövid három hónap alatt. Horthy hallgatott, vajjon mert akadályozva volt hatalmában? Erről szó sincs! További bizonyítékok kormányzói funkiójának folytonosságára 1944 március 19.-e után: Horthy nem mondott le, aláírása szerepel különböző állami funkcionárusok kinevezésén, sőt, Szójay Dömét is Horthy nevezte ki miniszterelnöknek, Jaross Andor belügyminiszternek, és 1944 június 23.-án, vagyis három hónappal a német bevonulás után, Faraghot csendőrprefektusnak.

Ha valakinek is kétségei volnának arról, hogy Magyarországon nem tudták mi is a tulajdonképpeni deportáció célja -holokauszt- és hogy ezt Horthy ugyanúgy tudta mint nagyon sokan, két idézetet hozok fel. Gróf Bethlen István volt miniszterelnöknek nem voltak kételyei arról, hogy a magyar állam bűnös résztvevője a katasztrófának és nem csak hallgatag bűnrészese. Horthyhoz írt levelében felszólítja azt, hogy állítsa le a deportálásokat , váltsa le a Sztójay kormányt és az új kormány feladata lesz: "éget vessen annak az embertelen, ostoba és magyar jellemhez nem illő kegyetlen zsidóüldözésnek, amellyel a jelenlegi kormány a magyar nevet bemocskolja a világ szemében, és amely legfertelmesebb korrupció, rablás és tolvajlásnak vált kútforrásává, és, amelybe, sajnos, a magyar intelligenciának is tekintélyes része belesodródott. Ezt a szégyenfoltot jóhírnevünkről letörölni már aligha lesz lehetséges, de véget kell vetni ezeknek a barbárságoknak, mert különben maga a keresztény magyar társadalom fertőződik meg gyógyíthatatlanúl". (Idézet Sziklai Miklós és Szűcs László "Horthy Titkos iratai" 460 oldal). Nem hiszem, hogy gróf Bethlen szavaihoz bármi kommentárra van szükség, jó lenne többször elolvasni és memorizálni. Annyit azonban hozzáfűzök a gyengeelméjűek kedvéért, hogy gróf Bethlen egy szóval sem említi a németeket, világosan magyarokról beszél. A másik levél, Márton Áron erdélyi kathólikus püspök 1944 május 22.-i levele a Magyar Királyi Minisztériumhoz, a Kolozs Megyei Főispáni Hivatalhoz és és a Kolozsvári Rendőrkapitánysághoz: "...emberi keresztény és magyar kötelességemnek tartom, hogy visszaindulásom előtt az illetékes hatósági tényezőket szeretettel és Isten nevében kérjem, hogy az embertelenséget akadályozzák meg, vagy ha erre nem képesek, ne működjenek többezer ember elpusztítására irányuló cselekményekben közre. Ezekben a végzetes napokban minden felelős embernek éreznie kell, hogy nemzetünk sorsa és vele együtt mindannyiunk sorsa az Isten kezében van, nem lehet tehát Isten bosszúállását magunk fejére hívnunk olyan bűnök elkövetésével, vagy azokban való közreműködéssel, amelyeket a katekizmus az égbekiálltóbűnök közé sorol, s amelynek a földi megtorlása a tapasztalat szerint nem marad el". Marad e kétség abban, hogy mindenki tudott mindenről? 1944 június 26.-án sikertelen merényletet próbálta végrehajtani Bárczy István miniszterelnöki államtitkár ellen. Az elfogott merénylők vallomásából egy nyilas puccs kísérlet derűlt ki, ugyanis Bárczytól akarták megszerezni a Horthy várbeli lakosztályához vezető ajtók kulcsait. A merénylet szálai Baky László belügyminiszteri államtitkárhoz vezették, aki csendőrei a zsidók deportálást hajtották végre, Az is kiderűlt, hogy nem 1.500, hanem titokban mintegy háromezer csendőrt hoztak fel Pestre, nem is annyira a pesti zsidók deportálására, mint a puccs céljaira, és, hogy Horthyt lekapják. Horthy rendeletére 1944 julius 7.-én Budapestre parancsolta Koszorús Ferenc ezredest, aki páncélos hadosztályával Esztergomból Pestre jött és kizavarta a puccsra és deportálásra készülő csendőröket. Nemcsak a puccs hiusúlt meg, hanem áldásos melléktermekként a budapesti zsidók deportálása sem kezdődött el. Az események sorrendjéből látható, hogy Koszorús és páncélosainak Pestre hozatalának valódi célja Horthy megmentése volt Baky László belügyminiszteri államtitkár által tervezett Puccs következtében. Igy menekült meg, legalább is részben, Budapest negyedmilliós zsidó lakosságának kb. fele, mely túlélte a nyilasokat is. De a deportáció letiltása nem vonatkozott még pestkörnyék zsidó lakosságára sem. Amire Horthy nem akart és nem adott parancsot a német megszállás után, három hónappal később végrehajtotta, egy tollvonással. Ékes bizonyítéka annak, hogy kormányzói hatalmát megőrizte a német okkupáció dacára, mikor a saját bőre volt veszélyben. De Horthy nem lévén sem okos sem bátor, nem használta ki sikerét, mint szükséges lett volna, Baky helyén maradt egészen augusztus 9-ig és csak akkor internálták Görgey Vincét is a Bárczy elleni merénylet tervezőjét, vagyis, másfél hónapos késéssel.

Horthy es Hitler, a szovetsegesek

Horthy kétségtelenűl foglalkozott a háborúból való kiugrási kísérletekkel, de lépéseit a környezetében forgolódó honi árulók azonnal besúgták a németeknek. A kiugrási kísérletek amatőr nívón mozogtak, pedig pozítív és sikeres példák voltak előtte, az olasz és román kiugrások, mely országok szintén német katonai megszállás alatt voltak. Azt sem lehet mondani, hogy egy kiugrási kísérletnek nem voltak potens támogatói Horthy környezetében. Amit pedig a Horthy ellen évtizeden át áskálodó Szálasi puccsa produkált, mikor már a magyarokon kívűl senki sem hitt a német győzelemben, maguk a szövetségesek nélkűl maradt németek sem, különleges unikum a magyar és világtörténelemben, amivel dicsekedni nincs mit, szégyellni való annál több.

Annak dacára, hogy a Horthyfilek igyekeznek mindent elsímítani, sőt, mint zsidómentőt beállítani, Horthy igazi, beporosodott antiszemita volt. Telekinek azt írta, hogy sohasem érintkezett zsidókkal, ennek dacára rendszeresen érintkezett a zsidó mágnásokkal, Weisz Manfréd (Ganz), Aschner Lipót (Egyesűlt Izzó), Chorin Ferenc (gyárak és bányák), báró Kornfeld, Pathy László ügyvéd. Gyakran kártyázott is a gazdag zsidókkal. Néha azt hangoztatták, hogy csak a "pólisiakat" (szakállasokat) útálja, de ez nem igaz, a fejlemények tanutétele szerint. Az említett Chorin, Kornfeld és Pathy a Portugáliában megbújt Horthyt anyagilag támogatták a száműzetésében, egészen haláláig. Pecuniam non olet.

A magyarországi zsidók, minden említett ellenére bíztak és tisztelték Horthyt. Az áruló az maga Horthy volt aki elárúlta és halálbaküldte a magyar zsidóságot. Horthy a zsidóírtást még a németek bevonmulása elὅtt pár évvel kezdte, nem kevesebb áldozat, mint 100.000 zsidó: Kamenyec Podolskij, munkaszolgálat és Újvidék. Aztán hiába kérte gróf Bethlen István a deportálások abbahagyására, azt akarja molndani Lezsák, hogy Bethlen nem tudta mi történik és ki a felelὅs akihez fordúlni kell?. Aki az áruló volt az Horthy volt, de nem csak a zsidókat árulta el. Ha már árulásról van szó rrövid, de nem teljes, összefoglaló: Horthy megcsalta a feleségét és politikai céljainak elὅsegítésére a fὅherceg felesége kegyeit gyakorolta. Horthy elárulta a trónra jogosan visszatérni szándékozó IV. Károlyt majd József Ágost fὅherceget, Habsburg Ottót és a hatalmat magáévá tette „röpke” pár hónapra, melybὅl 25 év után saját nyilasai rugták ki!. Horthymegszegte a Jugoszláviával kötött szerzὅdést és átengedte a németeket megtámadásukra. Horthy hadat üzent a Szovetúniónak hamis megokolás alapján (Kassa bombázása), majd német parancsra hadat üzent Angliának és Amerikának és Magyarországot kitette a légibombázásoknak.. Saját fiát, a kormányzóhelyettes címmel rendelkezὅ igen tehetséges Istvánt, Horthy, butaságból és naivitásból, odadobta náci martaléknak. Mint katonai fὅparancsnok Horthy elárúlta katonáit, csak hármat említek: nagyapám Hartmann Henrik tizedes, I. Világháboru 4 év frontszolgálat ebbὅl másfél Doberdo, nagybátyám apósa, Kardos Géza többszörösen kitüntetett frontharcos százados, útuk Auschwitz. Veiszlovits I. Világháborús kitüntetett huszárszázadost agyonverték, nem Horthy parancsára, de, engedélyével. Horthy, egy korlátolt képességű politikai analfabéta negyedszázados szinister kormányzósága kereken egymillió magyar állampolgár halálához vezetett, 600.000 zsidó és 400.000 katona és civilek. Ez egyenlő az ország lakosságának 10%-ával, tehát emberi élet pusztulása szempontjából, Horthynak nincs mit szégyenkeznie Hitler és Sztálinnal összehasonlítva. Most ezen embernek akarják a forrófejű jobbik "hazafffyak" Magyarországon az első lovasszobrot felállítani. A ló ellen nem lehet kifogás, de Horthy, Kenderes poraiban, nem méltó erre. Mikor egy 1.100 éves történelmi múlttal rendelkező nemzet, mely előszeretettel titulálja magát Európa védőbástyájának, nem talál senki érdemesebbet megörökítésre, mint Horthyt és lakájait, akkor egy önmagával meghasonlott nemzetről van szó, mely sikertelenűl keresi helyét Európában egy évezrede és oly dolgokat akar bebizonyítani és felmutatni, amire senki sem kiváncsi és nem kell senkinek, magának a magyarságnak sem. Horthy nemcsak, hogy nem pozitív történelmi személyiség, hanem kimondottan negatív, akikre egy nemzet büszke nem lehet, gyászos történelmi és szellemi hagyatékainak jelenlegi felélesztése, nem bizonyítéka semmiféle nemzeti nagyságnak. Ellenkezőleg! Magyarország képtelen más „pozitívumot” feltüntetni?