Toldalék a Himnuszhoz.

A Himnusz Kölcsey Ferenc 1823-ban irott nyolc szakasos mestermûve. A vers elsõ szakaszát, mint a magyar nép himnuszát mindenki ismeri és gyakorta énekli, azonban a többi szakaszt melyben a nagy költõ a magyar nép dicsõséges és gyászos korszakait jellemzi, sokkal kevesebben ismerik. A nagy költõ megemlítette az erkölcsi fertõ korszakait is (s lettél magzatod miatt, magzatod hamvvedre), de nem is álomodhatta annak a mélységét. Ezért irtam az alábbi két szakaszt. Tudom, hogy sokan fel lesznek háborodva (mûfelháborodás), hogy bárki, pláne egy zsidó ilyeket merészel, de az erkölcsi fertõt mások találták ki és mások végezték. Amit írtam színtiszta igaz, de az igazat sokan nem szeretik, pláne mikor kellemetlen.

Sem nemes, sem vitéz, csak

Kun, zsidó vagy cigány

Vérét dúsan ontotta

Szent haza oltárán.

Mikoron vad tatárok

Falaid döngették

Kun véreid öldösted

És sirodba mentél.

Majd mint náci martalóc,

Talpnyaló vedlettél,

És nyilasaid ajkán

Gyilkos ének zengvén,

Asszony, kisded sem a vén,

Irgalmat nem lelvén,

Ezredéves zsidaid

Bérgyilkosa lettél.