Kína Nem Papírtigris.

Kínai megfogalmazásban papírtigris a gyávaság jelzöje. Minden kétségen felül maguk a kinaiak nem csak, hogy nem gyávák, de túlzottan magabiztosak hösiességükben világuralomra törekednek, amit elérni ugyan nem fognak, de vérözönt és rombolást igen könnyen okozhatnak úgy a világra, mint magukra. Kína az egyik legrégibb állam a földkerekségen, a kinai irás nem kevesebb mint négyezer éves, Confucius 11 évszázaddal élt Mózes után és 500 évvel megelözte Jézust.

Területileg az US (9.83 millió km2), Kanada (9.98), míg Kína 9.50), csak Oroszország nagyobb (17.10). Kina a II. Világháború után területét 2.88 millió km2-vel (43.2%-al) növelte meg. Lakosságszám szempontjából US (331 millió), Canada (37), Russia (145), míg Kina 1.439 milliárddal a világ legnépesebb állama, utána India 1.380). Érdekes említeni, hogy Kina lakossága 1.800-ban csak 220 millió volt, majd 1.960-ban 660 millió. Az utóbbi 40 év alatt Kína lakossága megduplázódott. .(pontosabban (2.17 szerese lett). Hogy ez, hogy lehetséges, meg kell kérdezni a kinaiakat.

A kinai Marxista_Leninista kommunista párt 1921-ben alakúlt és 28 éven át véres polgárháborut folytatott a hatalomért a Chiang Kai-shek Kuomintang ellen. 1937-ben mikor a japánok megtámadták és elfoglalták Kína egyrészét a két frakció békét kötött, mely egészen 1945-ig tartott, míg megszabadúltak a japánoktól. Akkor, a nyolcéves vérözön után ismét egymás torkának estek és még négy éven át hadakoztak. 1.949-ben a kommunizmus gyözedelmeskedett, mig a Kuomintang visszavonúlt Formozára és amerikai hajóhad fedezéke alatt mindmáig megörizte a sziget függetlenségét. A kinaiak lelkes tagjai voltak a Kominternek és annak megszünése utám 1.943-ban az azt követö Kommunista Információs Szervezetnek. A kommunizmus 1.989-ben rendre összeomlott mindenhol, de a kínai elvtársak masszívan kitartanak a kommunizmus mellett napjainkig. Az orosz-kínai közös út nagyon göröngyös volt mindíg és az is maradt napjainkig.

A kinaiak közvetlenül a Kuomintang elzavarása után 1950-ben lerohanták Tibet-et (1.22 millió km2, három million lakos). Tibet 604 B.C. alakult és a nyolcadik században Tibet uralta Kina nagyrészét. Tibetnek gyakorlatilag nem is volt hadserege, (k.b. 10.000 ember primitive fegyvezettel) és a kinaiak két hét alatt magukhoz csatolták Tibet-et mint "autonóm" köztársaságot. Az annexatio kezdetén a kinaiak igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy kooperációról van szó, de nem sikerült közös alapot találni. A Dalai Láma megszökött és leleplezte a Kínai machinációkat.. Volt néhány kisebbfajta sikertelen lázadás, mely eleve bukásra volt ítélve. Mao 1966-ban behirdette az általa "kulturális revolúció"-nak és a "nagy lépést elöre" (big leap forward)-nak nevezett valamiket, melyek Mao haláláig (1976) tartottak és végül is Kínában ötéves éhséget, véres összecsapásokat és 30 millió halottat (föleg az éhinség miatt) eredményeztek. Tibetben a "kulturális forradalom" elején 6.000 buddhista kolostort romboltak le (azért csak hatezret, mert több nem volt) és a lakosság egyharmada elpusztúlt. Igy nézett ki a tíz évig tartó kultúrális forradalom, melyet Mao halála után két év alatt leépítettek..

A kínaiak rendületlenül kitartanak a Marxista-Leninista kommunizmus mellett és tagjai voltak minden nemzetközi kommunista világszervezetnek, de azt állítani, hogy behódoltak volna Moszkva minden akaratának, ellentétben számos más kommunista állammal és pártszevezetekkel, nem lehet állitani. A komminista gyözelem Kinában (1949) és Sztalin halála (1953) között eltelt idö nem volt elég az ellentétek kiélezödésére, de aztán azok állandósultak és egyik konfliktus követte a másikat. Már 1953-ban, a moszkvai diktátum ellen fellázadt albán kommunista szervezet Enver Hodzsával az élén a kínaiak támogatását élvezte. Az ügy nem zárúlt le, büntetesként Khruscsev visszahívott Kinából 1.400 orosz szakembert. Erre a kinaiak a tudományos együttmüködést felmondták.

Sztalinnak szerzödése volt Chiang Kai-shek Kuomintangjával (KMT) és azt tanácsolta Mao-nak, egyezzen ki velük, de Mao nem hallgatott. rá, folytatta a viszályt és 1949-ben gyözedelmeskedett. 1950-ben Sztalin, mintha mi sem történt volna megkötötte Mao-val a kölcsönös politikai, katonai és gazdasági támogatást biztosító szerzödést, az oroszok 300 millió US$ kölcsönt is adtak és katonai támogatás ígéretét egy esetleges japán támadás esetében. Kína ennek fejében nagylelküen beleegyezett Mongólia önállóságába, miután ráadásként megkaptak Moszkvától Port Arthurt, Dairen körzetet (Észak Koreához közeli félsziget, 512 km2, 330.000 lakos), melyet a japánok uraltak) és az odavezetö Mongolián átmenö keletkínai vasútvonalat. Sztalin a háború befejeztével; 1945-ben be akarta kebelezni Mongóliát, de azt Chiang Kai-shek ellenezte.

Az orosz-kínai kommunista barátságnak számos kritikus pillanatai voltak, melyek a világegés veszélyét rejtették magukban és néhány példát emlitek. Mongolia B.C. 209-ben alakúlt, tehát legkevesebb két évezredes múltra tekint vissza. A 13. században Mongólia uralta egész ázsiát, beleértve Kínát és KeletEurópa egy részét. Mongólia hatalmas lakatlan terület 1.56 millió km2, mindössze 3.34 millió lakossal, akik mongolok és nem kínaiak. Nyelvüknek és irásmódjuknak semmi köze a kinaihoz. Amellett, Mongolia sohasem volt kínai terület. Ha Kina bekebelezi mongliát egyhatoddal megnövetli területe nagyságát. Sohasem lehet tudni, mikor jön meg Kina étvágya..

Nikita Khruschev 1954-ben új szerzödést kötött Mao-val, hogy a Sztalin által oktrojált "gazdasági igazságtalanságokat" jóvátegye. 10.000 képzett technikust, nomeg 1.500 "politikai tanácsadókat" küldött Kínába.. Nikitának nem volt szerencséje Mao-val, mivel jómaga a Sztalin féle "szemelyi kultusz" lerombolásán fáradozott, ugyanakkor Mao mindent elkövetett a saját személyi kultuszának megerösítésén. A Cuba krízis idejében (1.962), mikor a Cuba felé közeledö atomfelszerelésre alkalmas rakétákat szállító orosz hajóhadat Krushcsev Kennedy nyomására visszafordította, Mao feldühödött, megszakította az orosz-kinai kapcsolatokat. Úgy látszik szeretett volna egy orosz-amerikai atomhaborút, bizonyára ismervén a latin közmondást: "Inter duos litigantes, tertiam gaudet" alapon. Majd a dolgok odáig fajultak, hogy az :u. n. "Hidegháborúnak" az amerikaiak és az oroszokon kívül a kinaiak voltak a harmadik kereke, mindenki, mindenki ellen. Nixon amerikai elnök Kina látogatása csak megerösítette a kinai-orosz repedést.

Nemcsak politikai, de katonai összeütközés sem hiányzott. A szovjet vezér már Leonid Brezsnev volt. 1.968-ban súlyos fegyveres konfliktus tört ki az orosz és kínai kommunista testvérnépek között. A két állam közötti határ 4.380 km. hosszú, melynek . Xinjiang Ujghur Autonomus Körzet képezi a határ k.b. egyharmadát. Kina fennhatóság alatt lévö Xinjiang-nak nevezett tartomány, óriási terület (1.66 millió km2. A lakóssága 30.000, melynek fele nem kinaiak, hanem ojghur-ok, muszlim vallású turkmenek, Ezt a tartományt szerette volna megkaparintani Moszkva a lakosság lázadásának segítségével, de az elmaradt. A két állam közötti határ egyrészét az Ussuri folyó képezi, melynek szigete Zhenbao (orosz Damansky), mindössze 0.74 km2, lakatlan. gyakorlatilag oroszokhoz tartozó senkiföldje. Ezt a jelentéktelen szigetet akarták a kinaiak elfoglalni. 1.969-ben a szovjet-kinai konfliktus idején a szovjet nem kevesebb mint 658.000 katonát összpontosított, a kínaiak 814.000-t, noha ezeknek csak kevesebb, mint negyede vett részt a harcokban. A szigetért folyó harcok 76 napig tartottak, a szovjetek 52 halottat vesztettek, a kínaiak 72-t a saját bevallásuk szerint (az oroszok szerint többszázat). Fennállt az atomfegyver haszálatának lehetösége. Végül a kinaiak elhagyták a szigetet. Mikor a kommunista világszervezet tanácskozott az oroszok kérték Kína "megbélyegzését" a történtek miatt, de Ceausescu nem volt hajlandó. A kinaiak a harcok alatt elfogtak egy T-62-es orosz tankot, mely máig is kiállításon van a Kinai Népi Forradalom katonai muzeumában, Beijing-ben. A Szovjetunió szétbomlása után1.999-ben a szigetet szerzödés értelmében Kináhos csatolták. Igy néz ki az orosz-kínai testvériség.

Az 1969-es orosz-kinai fegyveres konfliktus helye a Zhenbao sziget (piros csilaggal jelölve). Fent Kina (lila), alant Oroszország (sárga), balrol Mongólia (csikozott)..

1.962-ben formális háború tört ki Kina és India között. A két államnak több mint 3.600 km. hosszú közös határa van.. Kina 80.000 katonával megtámadta Indiát , kinek a környéken 22.000 katonája volt. A konfliktus egy hónapig tartott, a Szovjetunio Indiát támogatta. A harcok egy hónapig tartottak, magas hegyi terep miatt nem terjedtek ki légi összeütközésekre. Többezer áldozat volt. A kinaiak gyözedelmeskedtek és elfoglaltak egy 38.800 km2-es darabot, de még további 90.600 km2-nyi követeléseik vannak.

Mint láttuk Kina a nyolc évig tartó japán támadás és hódítás leverése után 1.945-ben, melynek leverését kizárólagosan csak a Szövetségeseknek köszönhette nem békére, fejlesztésre és gazdasági megalapozásra fordította idejét, hanem hódításokra. Négyéves polgárháború után, lerohanta Tibetet, fegyveres összeütközése volt kommunista szövetségesével az oroszokkal és megtámadta Indiát. A jelenben ismét próbálkozott Indiával, megölt indiai katonákat, de szünetet parancsolt. Meddig?. Hatalmát igyekszik kiterjeszteni az ú. n. kinai tengerre, hol hatalma biztosítására mesterséges szigeteket "alkotott", melyeken fikcionális kormányzatokat kreál, valójában katonai bázisokról van szó, melyek fenyegetést képezneka Philippinek, Malézia, Brunei, Taiwan és egykori pártfogoltja Vietnam ellen, mely utóbbinak egy fegyvertelen halászhajóját elsűllyesztette azon megokolással, hogy megsértette a kinai tengeri felségterületet. Kina visszakapta Hong Kong-ot egy ötvenéves szerzödés alapján. Alig telt el 23 év a kommunista Kina a szerzödést felrúgta.

Kina az utóbbi negyed évszázad alatt megalapozta gazdaságát, kereskedelme virágzott szerte a világon, de ezt arra használja fel, hogy politikai és gazdasági hatalmat teremtsen magának ipari kémkedéssel, zsarolással és kombinációkkal. Kina világuralomra törekszik és azt az elkopott és bukott Marxista-Leninista kommunizmust melyet másfélmilliárd polgárára kényszerít, megpróbálja a világra is kiterjeszteni. Romlott árút nehéz eladni.

Kina politikai vezetösége nem tanúl a történelemböl. A kommunizmus egy megnyert II. Világháború és hat évtizedes sikertelen kísérlet után rmegbukott Oroszországban, míg csatlósaiban ennél kevesebb is elég volt. Senki sem tudja jobban mint a kinaiak, hogy a Mao féle nagy jelszavak mint, "kultúrális forradalom", "nagy lépés elöre" és miegymás nem voltak egyebek, mint Mao eröltetett iparosítási megalomaniája, mely mezögazdasági katasztrófában kulminált, vagyis kudarcok fájó sorozatai, melyeknek az árát a jobb sorsra jogosúlt és szorgalmas kinai nép fizette meg.