Black Lives Matter – Quo Vadis?
- georgekende
- Aug 26, 2020
- 9 min read
Black Lives Matter (BLM, Fekete Életek Számítanak) mozgalmat Patricia Khan Cullors és barátnöi, Alicia Schwartz Garza és Opal Tometi alapították 2013-ban. Mindhárman egyetemi végzettségü fekete amerikai nöszemélyek, az emberi jogok aktivistái és közösségi szervezök. A BLM mozgalom alapítására a föindok egy George Zimmerman nevü rendör felmentése volt. Zimmerman, aki fekete-fehér keverék, tehát rasszistának nehezen nevezhetö, a rablással vádolt Trayvor Martin-t le akarta tartóztatni. Trayvor megtámadta, földreteperte és ütlegelte Zimmermant, aki eredménytelenül segítségért kiáltozott és többszörös orvosi kezelést igénylö fejsérüléseket szenvedett, mielött lelötte Trayvor-t. További indítóok az alapításra Cullors Monty nevü 19 éves bátyjának brutális bántalmazása a Los Angelesi börtönben még 1999-ben (vagyis 14 évvel azelött) , mikor az letartóztatásban volt traffikkihágás és rendörök fizikai megtámadása miatt, melyért bíróságon is elmarasztalták.
Cullors aki Marxistának és antikolonialistának nevezi magát jóvátételt követel az amerikai rabszolgaságért és az európai telepesek által okozott történelmi fájdalmakért és károkért (financiális, földosztás, politikai önállóságot stb.), és a feketék által vezetett "antikolonialista mozgalom" legalizálása Észak és Délamerikában egyaránt. Végtelenül érdekes, hogy Cullors-nak és mozgalmának semmi kövertelése sincs azon muszlim-arab rablóhordák és olajkincseken meggazdagodott utódaik ellen, melyek akkoron Afrikában békés fekete falvakat támadták meg, a munkára alkalmatlanokat lemészárolták, összeszedték a munkára képes feketéket és hajóikon Amerikába szállították (az úton a legyengülteket a tengerbe dobták) és ott rabszolgaként eladták. A naivok ebböl azt a következtetést vonhatják le, hogy feketéket gyilkolni szabad, piacon eladni szabad, csak megvenni és dolgoztatni nem. Nem volna ártalmas valami kevés logikát alkalmazni e zavart gondolatvitelben. Továbbiakban furcsa és érthetetlen, hogy az említett muszlimok ivadékai Cullors és elvbarátainak a mai ideáljai és szeretett és nagyraértékelt szövetségesei.
Nem kétséges, hogy Cullors kisiklott a saját nagyságán és megalomániában szenved. 2017-ben kijelentette, hogy nem kívánna találkozni sem Adolf Hitlerrel, sem Donald Trump elnökkel. E két ember egy kalap alatt említése demagógia. Ami Trump-ot illeti esetleg vannak némi esélyei találkozni, ami pedig Hitlert illeti, sohasem voltak. Nemcsak Cullors, de más fekete amerikaiak is kacérkodnak Hitlerrel (pl. Louis Farrakhan az antiszemita vallásprédiklátor a Nation of Islam megalapítója és prófétája Amerikában), ami csak arra mutat, hogy ilyen okosoknak halvány fogalmuk sincs arról, hogy mit képviselt Hitler. Hitler gyözelmei idején nem jutott el feketék által lakott területekre, a feketék nagy szerencsére, Hitlernek a cigányok is túl feketék voltak. Ha jó a fekete polgárok emlékezete, bizonyára emlékeznek azokra az idökre és az esztelen mészárlásokra, mikor még a németeknek afrikai gyarmataik voltak, noha akkor nácik még nem léteztek. . Még a nácizmus kezdetén, 1930 áprilisában Wilhelm Frick náci belügyminiszter rendeletet adott ki "a néger kultúra ellen, a német népiség érdekében", noha a náci birodalom feketebörü lakosait egy kézen meg lehetett volna számolni. Hitler pedig 1936-ban, a szeretet jegyében lejátszott berlini olimpia alkalmából elhagyta a stádiumot mert nem volt hajlandó a legendás fekete-amerikai Jesse Owens-nek átadni az aranyérmet és kezetfogni vele, a százméteres futásért (10.3). Hitler szavaival élve "én fogjak kezet egy négerrel?".. Owens, Hitler pechjére, megnyerte a 200-t, a 4x100-at és a távolugrást is. Az igazat megvallva Owens nem volt megtisztelve azzal sem, hogy együtt utazzon az amerikai sportválogattal Berlinbe és a gyözelmei után a Fehér Ház sem hívta meg Owens-t a nagyon is kiérdemelt gyözelmi ünnepségekre mint az általában szokás volt. Ezek a napok Amerikában elmúltak és nem is jönnek vissza. Tempore mutantur. Nem akarom azt állítani, hogy már az emberi egyenlöség szempontjából minden rendben van, inkább azt, hogy mindíg marad valami javítani való, de ideális egyenlöség nem lesz soha, sehol. Vegyék Amerika fekete polgárai példáúl a kétezer éves antiszemitizmust, a rasszizmus klasszikus példáját, melynek a fekete amerikaiak nagyrésze napjainkban oly lelkesen hódol. Nincs erre sajnálatosabb példa mint a három hónapja tartó BLM tüntetések, melyek folyamán már nem világos, hogy mi is a BLM tüntetés indoka és célja, a feketék sérelmei vagy az antiszemitizmus? Sajnos az antiszemitizmus.
A feketék rabszolgasága a múltté, noha egy-két muszli, államban még megtalálható, de az a benyomásom, hogy ilyesmi a fekete-amerikaiak ez nem aggasztja, el vannak foglalkoztatva az antiszemitizmussal. Az igazság megvalósítójának Abraham Lincoln-nak a szobrát a BLM tüntetok már le is rombolták. Az egykori fekete rabszolgák utódai beültek az elnöki székbe, a szenátusba, a kongresszusba, megtalálhatók a hadsereg minden ágában és rangjában egészen a vezérkari fönökig, képviselve vannak a müvészetben, az orvosi és az ügyvédi karban és számos tekintélyes posztokat foglalnak el. Mindez nem azért mert feketék, hanem mert megfelelöek a posztra. Kellemetlen kérdése, hogy mit is lehet csinálni Ms. Cullors-al és hasonlóival, nehéz ilyesmire válaszolni.
Ami magát a szent jelszót "Black Lives Matter" kifogásolni valóm nincsen, megjegyzéseim azonban vannak, számosak. A tizparancsolat a zsidó kiadvány formájában hatodik parancsolat "Ne ölj" mindenkire vonatkozik fehérre, feketére, sárgára, mindenkire, a Black Lives Matter egy olyan szlogan mely csak feketéket említ. Mi történjen más variációkkal Ms. Cullors és elvbarátai? Ha pedig arra gondolok ami az utóbbi három hónapban történt, vagyis az öldöklések megnövekedése, (nagyvárodokban 10-37%-al) melyben feketék lövöldöznek és válogatás nélkül öldösnek feketéket, beleértve kiskorú gyerekeket, mit kell gondolnom? Azt, hogy a Black Lives Matter szlogan csak akkor érvényes, ha fehérek ölnek feketéket, de mikor feketék ölnek feketéket nem? Jobb tehát ha visszatérnénk a Tiz Parancsolat originális formájára, mindenki jobban járna.
Talán nem is mindenki járna olyan jól? A BLM világmozgalommá nötte ki magát és már párhuzamos vállalatok is alakúltak, példáúl az 2014-ben alakúlt Movement For Black Lives (M4BL, melynek 150 fiókszervezete van) mely kapcsolatos a Demokrata párttal és keblére fodagta a BLM mozgalmat és mintegy más hatvan (60) hasonló szervezkedést, melyek mindegyike csak a fekete életekkel törödik, mások megdögölhetnek. Ha átgondoljuk azt látjuk, hogy nem kevesebb mint 210 szervezkedésröl van szó, melyek látszólagosan közös frontot alkotnak, de hajlandók mindenki torkát átharapni, egyik a másikét is. A pénzadományok ömlenek (Ford Foundation, Leah Hunt-Hendrix texasi olajmilliárdos, Open Society Foundation of George Soros, különbözö muszlim jótékonykodók stb.) és már eddig sikerült százmillió US$-t összekoledálni erre az egyáltalán nem szent célra. Hozzáteendö, hogy a gyüjtés zavartalanúl folyik, tehát a pénzösszeg magasabb lesz.. Elszámolás, hogy hová is jut a pénz az más lapra tartozik.
Az amerikai liberális-demokrata társadalom szimplán elvesztette az eszét a BLM mozgalmakkal és sok mással kapcsolatban is, de nem kell elfelejteni: "aki szelet vet, vihart arat". A Florida Állami Egyetem diáktanácsa, kirúgta az elnökét, mert az merte mondani, hogy a BLM a katólikus vallás ellen van. Nemcsak a katólikusok ellen van, hanem veszedt antiszemita is, de erröl majd külön. A Cornell Egyetem fakultásanak tagjai és a diákok hevesen támadták azt a professzort, aki blogján kritizálni merte a BLM-t. A chicagói Federal(!) Reserve Bank kirúgta az egyetemi professzor tanácsadóját, mert kritizálta a rendörség leépitéséért tüntetöket. Az Iowa Állam Egyetem professzora Chloe Clark "kirekesztés"-sel fenyegeti azokat a diákokat akik olyan hülyék lennének, hogy a BLM-t és professzorjuk már elkopott baloldali nézeteitet kritizálni mernének. Az egyetemi vezetöség süket. Akinek legcsekélyebb tapasztalata van szociál-kommunista áldemokrata államokkal az ismeri a "pofa be" tézist, az cask mosolyog. Sajnos jelenleg a szabad Amerikáról és az elementáris szabad vélemény nyilvánítás elfojtásáról van szó, .mely tendenció ellen a harcot fel kell venni, minnél hamarabb, annál jobb.
Sajnos az amerikai zsidóság sem kivétel az általános erkölcsi lezüllés szempontjából. Rachel Gilmer aki a BLM keretében saját válalattal rendelkezik, minek másnak nevezhetnénk egy olyan szervezetet mely saját céljaira gyüjt adományokat? :"Álom Védelmezök" (Dream Defenders), melynek számtalan fura kitüzött célja van, melyek közül csak egyet említek "az igazság átformálása", úgy is mondhatnánk, hogy mindenféle zavartagyúak szükséglete szerint. Gilmer fekete amerikai, zsidó. Mivel nemzöi nem tudtak, vagy nem akartak gondoskodni róla és neveléséröl, egy zsidó család fogadta örokbe és gondoskodott róla. A feketék eldobták, a zsidók embert akartak faragni belöle, de nem sikerült és egy veszedt antiszemita szociopát lett belöle. Két évtizeden át a zsidókon élösködött, majd élesen ellenük fordúlt. Józan ésszel nehez az ilyesmit megérteni, hisz a zsidóknak semmi köze a feketék elleni érzelmeknek és a zsidóság mindíg a feketék egyenjogúsagát támogatta és vérével fizetett érte. A BLM feketéket számos "liberális" zsidó szervezet úgy erkölcsileg és anyagilag támogatja. Mit kapnak érte cserébe? Gyülöletet, de abból sokat. Az amerikai zsidóságnak, ha nem is akar, rövidesen fel kell ébrednie. A BLM antirasszista, ugyanakkor antiszemita, noha antiszemitizmus nem más, mint rasszizmus. Ezért a BLM-nek jelene van és múltja, de jövöje nincs. Mikor tetemes pénzadományok megszünnek a BLM mozgalom is a múltté. 210 alszervezetböl összetákolt, BLM mozgalom életképtelen.
A BLM mozgalom anyagi koledálását egy zavaros multú zsidó nö intézi, el kell ismernem, nem is risszúl. . A hatvanöt éves Susan Rosenberg-röl van szó, aki a szociális igazság és a börtöntöltelékek jogainak rettenthetetlen harcosa. El kell ismerni, hogy jó szakember, ugyanis jól ismeri a dutyit, kívülröl és belülröl is. Mint a szélsöbal "forradalmi" ideologiájú rablóbanda, a kommunista támogatást élvezö, ú. n. "Felszabadító Fekete Hadsereg" tagja, 1986-ban egy teherkocsiból egy raktárba többszáz kiló robbanóanyagot és kézigépfegyvereket raktak át, mikor elkapták. Akkor a rendörség már öt éve kereste, ugyanis 1979-ben elösegitette Assaf Sakur (FBI ügynök legyilkolásáért elítélve) börtönböl Kubába. való kimenekítését. Kár, hogy nem menekült ö is Kubába, ott élvezhette volna a szocializmust. Susan aztán sem volt tétlen, mert 1981-ben résztvett egy ideológiai célokra terveztt bankrablásban, melyben három ört gyilkoltak le, noha jómaga nem volt a gyilkossággal vádolva. 1983-ban Susan kooperált három kormányépületben történt robbanásokban is. 1985-ben mindössze 58 év börtönre ítélték. Tizenhat év csücsülés után 2001 ja
nuár 20.-án kiszabadúlt, ugyanis Clinton, elnökségének utolsó napján kegyelemben részesítette. Kiszabadulása után az Amerikai Zsidó Világszervezetben direktori szerepe lett és a John Jay "Kriminális Igazság"-ról elnevezett Kollégium tanított. Megfelelö ember a megfelelö helyre. Azontúl igazgatói szerepet kapott egy jótékonycélú snorr vállalatban, Thousand Current, melynek 6.4 millió US$ vagyona van. Ez a szakértö cég vezeti most a BLM pénzgyüjtési alapjait.

Michael Schwerner, James Chaney and Andrew Goodman. eletüket adták az emberi jogokert.
A BLM mozgalom oly nagy mértékben antiszemita, hogy nehéz megtudni mi is fontosabb? Az antiszemitizmus vagy maga a fekete élet. A mozgalom egyik jelszava (jelszavakban nincs hiány) "Baszd meg a rendörséget öld meg a zsidókat".. Folyó év május 30.-án Szukkot napján, Faifax-ban (Los Angeles) a lelkes BLM harcosai három ultraorthodox iskolát, öt zsinagógát és zsidó uzleteket vandalizáltak. Hogy ilyesmi milyen mértékben segiti elö a fekete élet szentségét, kérdéses és kétes. Tévedés azt hinni, hogy ez valamiféle véletlen volt és nem elöre tervezett pogrom. Ami az antiszemita, feljegyzett zsidó ellenes attrocitásokat illeti: míg Amerikában 2013-ban 751 eset volt, 2019-ben 2.107, vagyis közel 300%-os emelkedés. Nem ártana ha az amerikai zsidóság felébredne és gondoskodnia kezdene saját magáról. A rendörség leépítése, és tekintélyének csökkenése a közbiztonságot veszélyezteti, melynek levét, mint szokásos, a zsidok fogják meginni.
A BLM jelszóban sok a kontradikció. Elsösorban miért is csak a fekete életek számítanak? Nem akarom említeni a zsidókat, de ott vannak az indiánok, az eszkimok, a muszlimok által legyilko;lt keresztények tömegei, a sárgák, a barnák stb. A BLM mozgalom csak a Floyd George eset után kezdett a rombolásokkal, gyujtogatásokkal, gyilkosságokkal, fosztogatásokkal, történelem hamisításokat célzó emlékmü rombolásokkal tarkított tüntetéseibe. Vannak ugyan olyan lágyagyúak, akik ilyen tüntetéseket "békés" és "jogos" jelszavakat ragasztanak, de jómagam és remélem még sokan mások, nézetei eltéröek. Már említettem: aki szelet vet vihart arat. Semmit sem adnak ingyen, a fizetés szomorú és fájó órája bekövetkezik.
Másodsorban a BLM mozgalom aktivitása arra utal, hogy a fekete élet csak akkor számít, ha a tettes fehér. Feketék feketék által való legyilkolása, legyenek azok tíz éven alúli gyerekek, vagy fekete rendörtisztek, nem ütköznek a BLM mozgalom laza erkölcseibe. A "rendörséget le kell építeni" jelszó, lehet, hogy nagyon jól hangzik és már vannak is eredményei. A bünözés Amerika nagy városaiban 10-37%-al emelkedett, ha azt vesszük mindez röpke három hónap alatt, az eredmény aggasztó. A három hónapja éjente folyó nap-napi tüntetések elfajúltak, de ezt számos politikus és sokan mások is igyekeznek nem tudomásúl venni és elhallgatni az azzal kapcsolatos rombolásokat, rablásokat, gyujtogatásokat és öldökleseket.
A BLM mozgalom és az általa fütött növekvö antiszemitizmus Amerikában és másutt, több mint aggasztó. Karim Abdul Jabbar a mindenkori legkiválóbb kosárlabdázó szavaival élve az antiszemita kitörések láttán "a fekete amerikai perszonalitások tömeges felháborodásának hiánya megdöbbentö". "Antiszemita fecsegések és locsogások a sport és a müvészvilág ünnepeltjei által és a megrázó antiszemitizmus tömeges megbélyegzésének hiánya, Karim nézetei szerint rossz jelek a BLM jövöjét illetöen és a rasszizmus állandósulásához járúl hozzá".
Végezetül Dr. Martin Luther King, a fekete amerikaiak legkiválóbb személyiségének szavait idézem a zsidóságot illetöen. Az idézet 1964-böl származik és - "The Essential Writing" - cimü könyvében található meg, 370. lap. "Hogyan lehetséges antiszemitizmus a négerek körében mikor zsidó barátaink elkötelezettségeiket a testvériség és tolerancia szelemében bizonyították be, nem csak tetemes adományaik formájában, hanem sok más megfogható módon és gyakran igen nagy személyi önfeláldozással.morális tanutételt adtak. Képesek vagyunk-e nagyrabecsülésünket kifejezni annak a rabbinak, aki személyes áldozatvállalást tanusított irányunkba St. Augustinban, e szerencsétlen városban, mialatt mi a szegregáció ellen tüntettünk? Valakit is emlékeztetnem kell arra a borzalomkeltö ütlegelésre, melyet Arthur Lelyveld Cleveland rabbija elszenvedett, mikor itt Hattiesburg, Missisippi-ben a polgárjogokért tüntetö embereinkhez csatlakozott? Ki tudja valaha is elfelejteni a két zsidó lélek önfeláldozását, Andrew Goodman és Michael Schwerner, Missisippi mocsaraiban? Lehetetlen feljegyezni mindazon cselekedeteket, melyeket a zsidó nép tett a négerek szabadsága érdekében – az oly tetemes volt."

Dr. Martin Luther King and Rabbi Jacob Rothschilde Atalanta 1965.
Mit mondott Dr. Luther King Izraellel kapcsolatban? "Béke Izrael számára biztonságot jelent, minden képességünkkel védelmeznünk kell létjogosúltságát, területi épségét "Én úgy látom Izraelt, mint a demokratikus világ egyik bástyáját és kiváló példáját azon cselekedetnek, mikor a homoksivatag a testvériség és a demokrácia oázisává válik. Béke Izrael számára biztonság és e biztonság való kell legyen".
Sajnálatos, hogy a fekete amerikaiak nagyrésze, ha még ismeri is Dr. Martin Luther King nevét, de tanításait elfelejtette, talán soha nem is tudta. A fekete amerikaiak nagyrésze hálátlan, felelötlen és elárulta a zsidóságot.
Opmerkingen